És ezek a hegyek nem engedik át a Csendes-óceán felől érkező esőfelhőket. Ezért az összes nedvesség a kontinens keleti oldalán, a tenger és a hegyek közötti keskeny földsávon hullik le.
Délről és nyugatról Ausztráliát hideg áramlatok mossák, ott nehezen képződnek esőfelhők. És azokat is, amelyek kialakulnak, a szél nem a kontinens belsejébe, hanem az óceánba fújja. Ennek eredményeként Ausztrália nyugati részén csak sivatagok vannak, amelyek nagyjából így néznek ki:
Sőt, az ausztrál kontinens északi része a szavannaövi és trópusi övezetben fekszik, a déli része pedig a szubtrópusi övezetben, ami azt jelenti, hogy a szárazföldön a szubtrópusi magas nyomású öv uralkodik, amely felmelegíti és kiszárítja a környező levegőt. És nincsenek esők, amik ezt a levegőt párásítanák.
Folyók sincsenek. A kontinens legnagyobb folyórendszere keleten található – a Murray a Darling mellékfolyójával –, de ez a rendszer túl kicsi ahhoz, hogy ivóvízzel lássa el a lakosságot és a mezőgazdasági területeket az egész kontinensen.
Egyébként itt rendkívül nehéz mezőgazdasággal foglalkozni, mert a meleg időjárás ellenére Ausztráliában gyakorlatilag nincs termőföld. 250 millió éven keresztül az ausztrál földeket erózió és kiszáradás sújtotta, ezért váltak alkalmatlanná a földművelésre.
Ennek eredményeként a földek mindössze 6%-át használják mezőgazdasági célokra, de figyelembe véve a népsűrűséget és a kontinens méretét, ez több mint elég. Viszont Ausztrália jól áll az állattenyésztéssel, és a mezőgazdasági termékek e fajtájának egyik vezető termelője.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
