Néhány évvel ezelőtt a Kanári-szigeteken elindult egy farm, ahol évente 1 millió polipot tenyésztenek. A japánok is aktívan foglalkoznak a poliptenyésztéssel.
A biológusok pedig egyre hangosabban tiltakoztak ez ellen a kezdeményezés ellen:
„Homárt – nyugodtan, halat – bármikor! Kalamárit – szintén. De polipokat nem szabad tenyészteni” – jelentette ki Sylvia Earle tengerbiológus.
A tenger gyümölcsei manapság nagy becsben vannak tartva – diétás fehérjeforrás, amelyet a szervezet remekül hasznosít. Ráadásul a tenger gyümölcsei könnyen beilleszthetők a divatos mediterrán étrendbe.
Az emberek mindig is szerettek persze egzotikus háziállatot tartani. Salvador Dalí például imádott sétálni a kedvenc hangyászával.
Kiderült, hogy a poliphús ára a világpiacon folyamatosan emelkedik. Ezért valamilyen szinten érthető, hogy vannak vállalkozó szellemű emberek, akik tenyészteni akarják ezeket az állatokat, és ezért polip farmokat nyitnak. Csakhogy a biológusok figyelmeztetnek és azt kérik, hogy tartózkodjunk ettől.
Nézzük meg az érveiket.
Míg az asztalokon egyre újabb és újabb tengeri ételek jelennek meg, a tudósok határozottan ellenzik a polipok tenyésztését. Miért? Mert a polipok nem csupán „finom fogások”, hanem egyedi intelligenciával rendelkező lények, amelyek valószínűleg nem érzik jól magukat egy szaporítófarmon.
Valójában a polipok egyedülálló állatok, amelyek jelentősen különböznek a többi tengeri élőlénytől.
A polipok kb. olyan okosak, mint a négyéves gyerekek.
A polipok nagyon okosak. És ez komoly rejtélyt jelent a tudósok számára. A helyzet ugyanis az, hogy az ilyen állatoknak nincs semmi szükségük intelligenciára – akkor meg mégis miért fejlődött ki bennük ennyire?
A polipok mindössze két évig élnek. A szocializációjuk minimális – inkább a magányt részesítik előnyben. Akkor miben nyilvánul meg az eszük?
Például abban, hogy rejtvényeket oldanak meg. A polipok könnyen ki tudják nitni a fedeles üvegeket, hogy hozzájussanak az ételhez. Sőt, ha egy polipot egy fedeles üvegbe teszünk, akkor azt belülről is le tudja csavarni és ezzel kiszabadítani magát!
Gyorsan megértik, hogyan működik a fedél, és hogy miként tudják kinyitni.
És ha a feladatot bonyolítjuk, például további akadályokat adunk hozzá, akkor a polip több lépésben oldja meg a rejtvényt. Még mindig boldogulni fog, ritka képességet mutatva az állatok körében a következetes gondolkodásra.
Tárgyakat használnak. A polipok például kókuszhéjakat cipelnek, hogy azokat búvóhelyként használják. És ez nem ösztön, hanem a leleményesség és a kéznél lévő eszközök használatának remek példája.
Felfedeznek és játszanak. A polipok szeretik tanulmányozni a környezetüket. És ezt céltudatosan teszik. Játszanak a tárgyakkal, gurítják őket, mint a labdákat, vagy vízsugarakat lövellnek ki, hogy mozgásra késztessék őket. Ez tipikus viselkedés a gyerekeknél, de exkluzív tulajdonság a gerincteleneknél.
Tisztaságmániások és otthonülők. A polipok szeretnek berendezkedni az otthonaikban. Az összes szemetet gondosan kikaparják és kidobják az otthonukon kívülre.
És ami a legmeglepőbb: a polip minden egyes csápja rendelkezik saját „aggyal”, és képes önálló döntéseket hozni. A tudósok úgy vélik, hogy ez az egyik oka a magas hatékonyságuknak és alkalmazkodóképességüknek.
Börtönetika
A polipok, mint fejlett állatok, nagyon tudnak szenvedni a fogságban. Amikor szűk akváriumokban tartják őket, megőrülnek. Ilyenkor erős stresszt és agressziót mutatnak egymás iránt.
Normális körülmények között a polipok meglehetősen barátságosak.
A tudósok meglepődtek, amikor felfedezték, hogy a polipok képesek felismerni az embereket, sőt „barátkozni” is azokkal, akik etetik és gondoskodnak róluk.
A polipok képesek megjegyezni és megkülönböztetik az arcokat. Ez fantasztikus képesség egy mélytengeri lakó számára.
Érdekes tény. Az utánzó polip igazi tengeri színész. Képes tökéletesen utánozni 15 különböző tengeri állatot. A „repertoárjában” megtalálható a kőhal, a tengeri kígyó, a rája, az imádkozó sáska, a tintahal, sőt még a medúza is. Miért teszi ezt? A mimikri segít a polipnak megvédeni magát a ragadozóktól, vagy zsákmányra vadászni. Tökéletesen utánozva a veszélyes vagy ehetetlen állatokat, sikeresen elkerüli a támadásokat.
Az óceán ökológiája
A tudósok felhívják a figyelmet arra is, hogy a polipok tenyésztése káros lehet a tengeri élővilágra. Ha a polipok elszöknek, abnormális mennyiséget elérve, akkor gyorsan felfalnak és kipusztítanak számos ritka fajt. Ráadásul a táplálásukhoz rengeteg halra van szükség.
Mellesleg, mesterien tudnak szökni. A polipok képesek kijutni az akváriumokból, zárakat nyitni, és álcázni magukat a környezetükhöz. Egyszer egy polip megszökött egy új-zélandi akváriumból, átsétált a padlón, és leúszott egy csatornacsőbe.
A kulináris problémák megoldására tehát jobb alternatív fehérjeforrásokat használni. A kalamárik vagy a halak például semmivel sem rosszabbak a polipoknál.
Ezt a polipok talán egyszer még megköszönik nekünk! Sőt, az intellektuális fejlődésüket figyelembe véve, ez akár még szó szerint is megtörténhet.
Ennek ellenére szomorú dolog ilyen okos állatokat megölni pusztán étkezési célból. Lehet, hogy ha a polipok tovább élnének két évnél, akkor képesek lennének kifejlődni egy teljes értékű intelligens fajjá. És nem kizárt, hogy a jövőben ez így is lesz. Ezért tudósok különös figyelemmel követik ezt a példátlan természeti csodát.
Dr. Peter Godfrey-Smith, az „Other Minds” című könyv szerzője „földönkívüli intelligenciának” nevezi a polipokat. Természetesen metaforikusan.
A tudós megjegyzi, hogy az intelligenciájuk egészen másképp fejlődött, mint a gerinces állatoké, de mégis hasonló eredményekhez vezetett – összetett viselkedéshez és magas szintű alkalmazkodóképességhez.
A polipoknak tehát nem az asztalon, hanem maximum az asztalnál a helyük. Legalábbis erre utal az evolúciójuk – mondja a biológus.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
