Chile hivatalosan a legszélesebb ország észak-déli irányban, lenyűgöző, közel 6500 kilométeres tengerparttal, melyet két óceán nyaldos.
Hosszúságának köszönhetően a klíma változatos, a trópusiból a szubantarktikusba váltva! Hogy alakultak ki Chile határai, és mi teszi még híressé ezt a latin-amerikai országot?
Chile egyedülálló határait három fő tényezőnek köszönheti: a hegyvonulatoknak, Spanyolország gyarmati politikájának, valamint az Arauco-i és a második csendes-óceáni háborúk eredményeinek.
Chile északi és középső részén a táj egy keskeny völgy, melyet keleten az Andok, nyugaton pedig a Chilenskói-partvidéki-hegység határol. A part menti hegység az ország északi határától egészen a Taitao-félszigetig húzódik, természetes módon formálva a tájat.
A sík vidékeket mindkét oldalról hegyek veszik körül – ahhoz, hogy eljussunk a nyugati Csendes-óceánhoz, előbb át kell kelnünk a 3000 kilométer hosszú Parti-Kordillerán (Chilean Coast Range). A lakosság szó szerint minden oldalról földrajzi akadályokkal van körülvéve.
Éppen itt, a Központi-völgyben találhatók a legtermékenyebb mezőgazdasági területek és a legnagyobb városok is. A népsűrűség itt kiemelkedően magas: 4-8-szorosa a legnépesebb magyarországi területeknek. Természetesen ez nem igaz a száraz északi sivatagra, az Atacamára, és a hegyvidéki délre sem.
500 évvel ezelőtt ezen a területen az Inka Birodalom terült el. Meglepő módon az ő határaik is egy keskeny sávban húzódtak a tengerpart mentén! A hegyek és az óceán a régió természetes határait képezik, elválasztva ezzel a területet a kontinens többi részétől. Ezért bármely itteni politikai képződmény „hosszúkás” lenne – nyugatra és keletre terjeszkedni ugyanis nem lehet.
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
