A világban nagyon kevés egyenes határ van. Ennek megértéséhez elég, ha rápillantasz Európa térképére, ahol mindenfelé „fel van szabdalva” a föld, szó szerint száz, de akár tíz méterenként is.
Ennek a határvonal-kavalkádnak az első oka az állandó háborúskodás, ami egészen a kora középkorig nyúlik vissza. Akkoriban a királyok, lordok, hercegek és bárók készek voltak harcolni nemhogy minden egyes városért, de minden faluért és minden földdarabért is, ami miatt ennyire girbegurba vonalak alakultak ki.
A második ok az, hogy a határokat legtöbbször valamilyen hosszú folyó vagy hegyvonulat mentén húzzák meg. A természetben pedig, mint tudjuk, nincsenek egyenes vonalak, ezért az emberiségnek alkalmazkodnia kell a helyzethez…
…Ez a helyzet gyökeresen másképp néz ki az USA és Kanada határán. Ott az az érzésed támad, mintha a helyi kormányok egyszerűen belefáradtak volna a terület felosztásába. Ezért a térképészek fogták a vonalzót, és húztak egy egyenes vonalat a térképre, hogy ne kelljen tovább bajlódniuk. Ami az egyik oldalon van, az a kanadaiaké lett, ami a másikon, az az amerikaiaké.
Természetesen a dolog nem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Hogy megfejtsük ennek az egyenes vonalnak a titkát, ma egy rövid történelmi kirándulást teszünk, hogy kiderítsük, miért és hogyan jött létre.
A világ leghosszabb határa
A történetet egy fontos ténnyel kell kezdenünk: Kanada és az USA határa a világ leghosszabb határa. Bizony, ez majdnem 9 ezer kilométer, maga a határ pedig egyenes vonalként szeli át az erdőket, mezőket, sőt, néhány települést is.
Összehasonlításképpen: a második helyen az orosz-kazah szárazföldi határ áll. Ennek hossza 7500 kilométer. És finoman szólva sem egyenes, annak ellenére, hogy Kazahsztán és Oroszország történelmi mércével mérve egészen a közelmúltig egy ország volt.
Meg kell jegyezni, hogy a kanadai-amerikai határ néhol elveszíti az egyenességét. De ennek oka a természetes geológiai képződmények – a Nagy-tavak (Hudson-öböl, Michigan-tó és Felső-tó), valamint a Seattle városánál lévő tengeröböl. De ennek a határvonalnak a nagy része – a kanadai oldalon Vancouvertől Thunder Bayig – egyértelműen valamilyen általánosan elfogadott tájékozódási pont felhasználásával lett meghúzva…
…Már csak azért is, hogy lezárják a vitákat egy hatalmas földterületen, mert az erdők és mezők felosztása a végtelenségig elhúzódhatott volna.
A határ meghúzásának kezdete – a hétéves háború
Az észak-amerikai kontinens viszonylag békés terület volt a sokat szenvedett Európa, Ázsia és a Közel-Kelet történelméhez képest. De azért itt is voltak csaták és háborúk. Ahhoz, hogy a dolog lényegéig eljussunk, meg kell vizsgálnunk Anglia és Franciaország úgynevezett hétéves háborúját, amely a XVIII. század közepén tört ki. Akkoriban a harcok elérték a viszonylag békés észak-amerikai kontinenst is, Franciaország pedig 1763-ban vesztesnek nyilvánította magát.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
