Az ősi csodától a modern rémálmokig.
Az azbeszt, melyet már az ókorban is ismertek, sokáig csodálatos anyagnak számított. Egyedülálló tulajdonságai – a tűzállósága, szilárdsága és tartóssága – évszázadokon át lenyűgözték az embereket.
Sztrabón, az ókori görög geográfus már az i. e. I. században írt a „nem éghető szövetről”. A rómaiak azbesztkanócokat használtak a kialudhatatlan lámpákhoz. Az ásvány igazi virágkora azonban a XX. századra esett.
Az azbeszt aranykora: diadal és a vég kezdete
Az 1930-as években az azbeszt igazi fellendülést élt meg. A kitermelése az 1920-as 379 000 tonnáról 1940-re 2,2 millió tonnára nőtt. Ez az anyag gyakorlatilag az élet minden területén megtalálta a helyét:
- Építőipar: tetőfedő lemezek, homlokzati lapok, tűzálló válaszfalak.
- Textilipar: tűzálló szövet, védőruházat tűzoltók számára.
- Gépjárműgyártás: fékbetétek, tömítések.
- Háztartási cikkek: vasalók, kenyérpirítók, hajszárítók.
Meglepő módon az azbesztet még a szórakoztatóiparban is felhasználták. Az 1939-es híres „Óz, a csodák csodája” című filmben a műhó tiszta krizotil azbesztből készült. A színészek szó szerint rákkeltő pelyhekben fürödtek, anélkül, hogy tudtak volna a veszélyről.
A csendes gyilkos: hogyan vált az azbeszt csodából átokká?
Az azbeszt káros hatásaira vonatkozó első gyanúk már a XX. század elején felmerültek. 1906-ban Murray, egy brit gyári felügyelő megfigyelte az azbesztgyárakban dolgozók korai halálozását. Az iparosok és a kormányok azonban sokáig figyelmen kívül hagyták ezeket a vészjósló jeleket.
Csak az 1960-as években erősítették meg véglegesen a tudományos kutatások az azbesztnek való kitettség és a rák kialakulása közötti kapcsolatot. Kiderült, hogy az azbeszt minden fajtája rákkeltő:
- Krizotil (fehér azbeszt)
- Amozit (barna azbeszt)
- Krocidolit (kék azbeszt)
- Tremolit
- Antofillit
- Aktinolit
Az azbeszt okozhat:
- Tüdőrákot (a kockázat 3-4-szeresére nő)
- Mezőteliómát (a mellhártya és a hashártya rosszindulatú daganata)
- Gégerákot (a kockázat 40%-kal nő)
- Petefészekrákot (a kockázat 77%-kal nő)
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente több mint 107 000 ember hal meg azbeszttel kapcsolatos betegségekben.
A gyilkosság mechanizmusa: hogyan pusztítja el az azbeszt a szervezetet?
Az azbeszt veszélye a mikroszkopikus szerkezetében rejlik. Az azbesztszálak 700-1000-szer vékonyabbak az emberi hajszálnál. Belélegezve mélyen behatolnak a tüdőbe, és örökre ott maradnak. A szálak éles szélei károsítják a sejteket, gyulladást és DNS-mutációkat okozva.
Az azbeszt alattomos tulajdonsága a hosszú lappangási idő. A kitettség és a betegség kialakulása között 20-50 év is eltelhet. Ez megnehezíti a diagnózist és az ok-okozati összefüggés megállapítását.
Globális tilalom: a világ lemondott a halálos ásványról
A probléma nagyságának felismerése után számos ország korlátozásokat vezetett be az azbeszt használatára vonatkozóan:
- 1972: Dánia a világon elsőként betiltja az azbeszt használatát az építőiparban.
- 1989: Az Egyesült Államok részleges tilalmat vezet be az azbesztre.
- 1999: Az Európai Unió teljesen betiltja az azbeszt minden fajtáját.
- 2005: 55 országban lép hatályba az azbeszt használatának tilalma.
Az azbesztről való teljes lemondás azonban lassan halad. A 2021-es adatok szerint évente még mindig több mint 2 millió tonna azbesztet bányásznak. A legnagyobb termelők Oroszország, Kazahsztán és Kína.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
