– Ezt itt, és őt ott fogod elvenni – mutatott ostorával a gazda két rabszolganőre. – Gyerünk, Roque! Tőled aztán remek gyerekek születnek!
Ismerd meg Roque José Florencio, ismertebb nevén Pata Seca (Szárazlábú) hihetetlen történetét, egy férfiét, aki a rabszolgasors mélységeiből emelkedett fel, és egy egész közösség ősatyjává vált. Az ő élete a túlélés, az erő és az emberi méltóság megtestesítője.
Az afroamerikai Roque José Florencio 1828-ban látta meg a napvilágot a brazíliai Sorocabában. Édesanyja rabszolga volt, így sorsa már születésekor megpecsételődött. Tizenkét évesen került egy földbirtokoshoz, aki hamar felismerte a fiúban rejlő „értéket”. Roque ugyanis nemcsak erős és kitartó volt, de mire felnőtt, két méter magasra nőtt, és vonzó külsejével kitűnt a többiek közül.
Gazdája, egy bizonyos Oliveira nevű ültetvényes, hamarosan különleges feladattal bízta meg. Nem a földeken kellett görnyednie, mint a többi rabszolgának. Oliveira ugyanis kieszelt egy tervet: Roque-t tenyészrabszolgaként fogja „hasznosítani”, hogy így növelje rabszolgái számát az ültetvényen. Ez egy cinikus, de a maga korában nem egyedülálló módja volt az „állomány” gyarapításának, hiszen az új, egészséges rabszolgákra mindig szükség volt a kemény munkához. Roque-t jól táplálták, külön kunyhót kapott, és orvos is felügyelte az egészségét – mindent megtettek, hogy „kiválóan teljesítsen”.
Roque-nak nem volt beleszólása a sorsába. Gazdája hozta hozzá a nőket, akiktől utódokat kellett nemzenie. Az első lány, akit hozzá vezettek, Stella volt. Mindketten azt hitték, talán összeházasodhatnak és közös kunyhóban élhetnek, de miután Stella teherbe esett, elvitték, és helyét egy másik fiatal rabszolganő, Roza vette át.
A gyerekek csak születtek: Stella és Roza gyermeke három hónap különbséggel jött világra, és közben már több másik lány is anyaságra készült. Becslések szerint Roque-nak több mint 249, egyes források szerint akár 300 gyermeke is született élete során. Ezeknek a gyerekeknek a sorsa legtöbbször ugyanaz volt: rabszolgaként dolgozni az ültetvényen, vagy eladták őket a rabszolgapiacon.
Bár Roque kiváltságosabb helyzetben volt sok sorstársánál – például felügyelet nélkül járhatott a városba postáért vagy intézhette az istálló körüli teendőket –, ez nem jelentette azt, hogy beletörődött volna a sorsába. Többször is megpróbált megszökni, de kétméteres termetével és jellegzetes külsejével könnyen felismerték és elfogták.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
