Kenguruk
Még ennél is szokatlanabbul küzdenek a kenguruk. Párbajaik során a hímek képesek a farkukon egyensúlyozni, miközben végtagjaikkal mérnek ütéseket.
Egy térfigyelő kamera véletlenül rögzített egy epikus küzdelmet, amelyben egy kenguru is részt vett. Egy ausztrál férfi megpróbálta elkergetni a hatalmas, ugráló állatot az udvaráról. Az ádáz küzdelem során a kenguru a földre került, és nem tudott tovább támadni. Végül látszólag elismerte vereségét az emberrel szemben, és elugrált a helyszínről.
A legerősebb állatok
Majom
Majmot otthon tartani nem szabad, mert az ártalmas mind az állatnak, mind az embernek. Továbbá a majmok – akárcsak a kutyák, macskák, disznók és még az egerek is – harapnak. De a majmok emellett nagyon jól is verekednek.
Egy edzett ember nagyon erősen üt a kezével, míg egy teljesen edzetlen majom keze háromszor erősebb ütésre képes, mint egy ilyen emberé.
Medvék és tigrisek
Az állatok közül a medvék és a tigrisek ütnek a legerősebben. Egyetlen csapással képesek eltörni például egy borjú vagy egy kecske gerincét.
Zsiráf
Az emberek azonban méltatlanul megfeledkeznek az ütés-alapú küzdelem egy olyan bajnokáról, mint a zsiráf. Egyetlen patarúgással nemcsak bezúzni képes a rátámadó oroszlán koponyáját, de akár le is szakíthatja azt a testéről.
A vízi élőlények ütőereje
Kardhal
A kardhal vadászat közben ütést alkalmaz: nagy sebességgel beront egy kishalrajba, és szó szerint felnyársalja a zsákmányt hosszú, éles kardjára. Ezt követően lerázza magáról a megölt halat és elfogyasztja.
Ez a hal elérheti a 100 kilométer/órás sebességet is. Ekkora sebességnél a kardjával mért ütés rendkívül veszedelmes – képes akár egy kétcentiméter vastag vaslemezt is átdöfni. Gyakran előfordul, hogy a kard beszorul az ütés során, de ha a hal ki tudja húzni, újra támadhat. Még arra is volt példa, hogy bálnát támadott meg, noha a kardhal nem eszik bálnahúst – főként halakkal táplálkozik.
Egy ilyen hal éles kardjával mért csapásától ember is megsérülhet. Egy műsorban bemutatták, hogyan fúródott bele egy kardhal több mint 200 méteres mélységben egy búvár légzőkészülékébe. De úgy tűnik, senki sem sérült meg komolyabban, és a szerencsés búvár el tudott jutni a búvárharangig a felszerelésébe fúródott váratlan zsákmánnyal együtt.
Marlin
De nem mindenkinek van ekkora szerencséje: egy halász lábát egy hatalmas marlin döfte át a kardjával. Egy ilyen hal nemcsak a puha szöveteken, de akár egy csónak oldalán is képes áthatolni.
Garnélarák
Az állatvilág leggyorsabb ütését, bármilyen furcsán is hangzik, egy garnélarák produkálja. De nem akármilyen, hanem a lenyűgöző sáskarák (mantis shrimp). Tüskékkel borított ragadozólábai a másodperc törtrésze alatt körülbelül 80 kilométer/órás sebességet érnek el. Ennek köszönhetően akkora erővel csapnak le, hogy a legkeményebb páncélú puhatestűek héja is megreped.
A sáskarák kagylókra, rákfélékre és csigákra vadászik, és könnyedén szétzúzza páncéljukat az ütőkarjával. Az ütés sebessége elérheti a 100 km/h-t is. Sőt, az ütés pillanatában fényfelvillanás is észlelhető, mert a víz szó szerint felforr körülötte.
A tudósokat sokáig foglalkoztatta a kérdés: hogyan képesek a sáskarákok végtagjai elviselni egy ekkora erejű becsapódást?
Nemrégiben sikerült kideríteni: a titok egy nanorészecskékből álló bevonatban rejlik, amely szétszórja a becsapódás energiáját. Ezek a részecskék halszálkaszerűen helyezkednek el, akár a halpikkelyek, és az ütés során elmozdulnak egymáshoz képest.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
