Már beszéltünk róla, hogy maga az idő létezése, ahogyan azt ismerjük, a fizika szempontjából könnyen lehet, hogy csupán illúzió.
Most pedig megjelent egy újabb érdekes cikk a Nature-ben, amelyben Carlo Rovelli elméleti fizikus ennek a dimenziónak a különös viselkedését írja le.
Az idő múlásával kapcsolatban sokkal több minden tűnik illuzórikusnak, beleértve Isaac Newton elképzelését az univerzális óráról. Még Albert Einstein relativisztikus térideje is – az a rugalmas szövedék, amely úgy görbül, hogy a helyi idő a relatív sebességtől vagy egy tömeg közelségétől függően változik – csupán egy hatékony leegyszerűsítés.
Az idő annyira magától értetődőnek tűnik, hogy ritkán kérdőjelezed meg a létezését. Érzed, ahogy telnek az órák, és az eseményeket egyetlen idővonalra fűzöd fel. Ennek ellenére az elméleti fizika számos területén magát az idő fogalmát, mint előre haladó létezőt, erősen kétségbe vonják.
Egyes kutatók azt állítják, hogy az idő semmilyen alapvető értelemben nem létezik. Az a meggyőződésed, hogy létezik a „most”, lehet, hogy csupán az érzékelésed csal meg téged.
Szakadék tátong aközött, ahogyan az időt érzékeled, és ahogyan azt a modern egyenletek leírják. Az intuíciód azt súgja, hogy a jelen pillanat megkülönböztethető, a jövő nyitottnak, a múlt pedig rögzítettnek tűnik. Einstein elméletei szerint azonban minden pillanat egyformán valós lehet, így nincs univerzálisan érvényes jelen.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a „Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
