Vágjunk rögtön a közepébe: a líbiai sivatag szívében… egy tenger található.
Nem, nem az a földalatti tenger, amelyet annak idején Kadhafi akart felhasználni, hogy az élettelen dombokat virágzó kertté változtassa.
Hanem egy homoktenger.
Micsoda hülyeség? – mondhatnád. – Hiszen a sivatag már eleve homokból áll. Hogy lehetne a homokban egy homoktenger?
Mint kiderült, lehet!
Arról van szó, hogy a sivatagok általában sík területek, kisebb barkánokkal, dűnékkel, amelyek a szél hatására lassan vándorolnak az egyik végükről a másikra. Tehát a legtöbb esetben a sivatag SÍK vidék.
A Líbiai-sivatag sem kivétel. Azonban a közepén található egy terület, amely EGYÁLTALÁN NEM SÍK. Ez egy 72 000 km²-es (a nullák száma helyes!) földdarab, amelyet nem is HEGYEK, hanem valóságos homokhullámok borítanak, sőt, sok közülük magasabb egy kilencemeletes háznál.
Az egyiptomiak és a líbiaiak ezt a helyet Nagy Erg-tengernek nevezik, ami lefordítva nagyjából „dűnetengert” vagy „barkántengert” jelent.
És mit gondolsz? Az egyszerű egyiptomiak a fáraók korában éppen a Nagy Erg-tengerbe jártak, pontosan 900 kilométert gyalogolva. Vagyis csaknem 1000 kilométernyi sík sivatagon kellett átvágniuk, hogy eljussanak ebbe az egyenetlen, hullámzó sivatagba.
De mi késztette az egyiptomiakat erre a tömeges mazochizmusra?
Az üveg és… a kapzsiság.
Mindennek a fáraók és a föníciai kereskedők kapzsisága volt az oka, és mint mindig, az egyszerű emberek szenvedték meg.
Mint mindenki jól tudja, az üveget föníciai kereskedők fedezték fel valamikor az ősidőkben. Nem volt valami szép, homályos volt, tele karcolásokkal, sérülésekkel és egyéb gyártási hibákkal. De a fáraók szemében még így is hatalmas értéknek számított, olykor még az aranynál is többet ért. Ezért aztán valósággal gigantikus mennyiségben vásárolták fel a föníciaiaktól.
Idővel azonban a kereskedők kezdték túlfeszíteni a húrt, és túl sokat kértek a törékeny portékájukért. Így a fáraók számára ez a fényűzés már nem volt kifizetődő.
A megoldást a Nagy Erg-tenger rejtette!
Éppen ott, a dűnék között bukkantak rá ugyanis az átlátszó üvegdarabkákra. Ez néha sárgás árnyalatú volt, néha homályos, de legtöbbször olyan tiszta, mint a könnycsepp. A fáraók néhány évente „stalkerekből” (üvegkeresőkből) álló csoportokat küldtek gyalog, keresztül a teljes líbiai sivatagon a Nagy Erg-tengerbe, hogy újabb adag üveget hozzanak.
Ráadásul a sivatag akkoriban korántsem volt lakatlan vidék. A helyi bennszülöttek természetesen nem örültek neki, hogy idegenek tömegei mászkálnak keresztül a területükön, és még csak nem is köszönnek. Így aztán a betolakodókat nem éppen kenyérrel és sóval fogadták. Egy-egy keresőcsapat éjszakai lemészárlása megszokott dolognak számított azokban az időkben.
Tutanhamon sírjában található egy feljegyzés, miszerint az uralkodó ékszerét égi kövekből készítették, amelyeket a szolgái hoztak el. Az 1200 fős csapatból állítólag csak egyetlen ember tért vissza. De a gyönyörű ékszerekért a fáraó kész volt meghozni ezt az áldozatot.
Úgy tűnik, akkoriban nem voltak demográfiai problémák.
Idővel már jól felfegyverzett seregeket kezdtek a sivatagba küldeni, amelyek vissza tudták verni a helyi törzsek támadásait. Az Egyiptomba irányuló üvegáramlás megnőtt. Nem sokkal később pedig az egyiptomiak maguk is rájöttek az üvegkészítés titkára, és a föníciaiak üzletének ezzel befellegzett.
Az üvegkereskedők sivatagi áramlata szintén elapadt.
Odáig fajult a dolog, hogy a líbiai sivatag helyi lakosai maguk kezdték el összegyűjteni az üveget, és Egyiptomba szállították, remélve, hogy eladják. De az egyiptomiak csak némi gúnnyal mondták:
– Bocsánat, de erre már mi magunk is képesek vagyunk.
A líbiai üveg iránti érdeklődés napjainkban újult ki, amikor a tudósok elgondolkodtak azon, hogy miért csak ezen az egyetlen helyen található meg. Kiderült, hogy 28 millió évvel ezelőtt a sivatag közepébe csapódott egy égitest, amely körülbelül 150-szer nagyobb volt a tunguszkai meteoritnál. A gigantikus robbanás következtében a homok üveggé olvadt, pontosabban egy egyedülálló ásvánnyá alakult, amely 96%-ban szilícium-dioxidból és 4%-ban magának a meteoritnak az anyagából áll.
Mellesleg, ma már líbiai üvegdarabkákat szabadon meg lehet vásárolni nagyjából pár tízezer forintnak megfelelő összegért. Az internet tele van velük. Azonban Egyiptomból és Líbiából ennek az üvegnek a kivitelét törvény tiltja. És a tilalmat szigorúan be is tartatják: a 7 év börtön, tudod, nem tréfadolog.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
