7. Várostervezés és légkondicionálás, Mohendzsodáro – kb. Kr. e. 2500
Harappával együtt Mohendzsodáro városa volt az Indus-völgyi civilizáció központja. A város legfeltűnőbb jellegzetessége az építése során alkalmazott gondos tervezés bizonyítéka volt, amely hatékony csatornarendszert biztosított a szennyvíz elvezetésére. Emellett az ablakok stratégiai elhelyezése a szél hűtő erejét is kihasználta, ami azt jelenti, hogy az emberek már a modern légkondicionáló feltalálása előtt évezredekkel élvezhették a légkondicionálás egy formáját.
6. Lángszórók a Bizánci Birodalomból – Kr. e. 672
A Bizánci Birodalom figyelemre méltó tartóssága nagyrészt annak köszönhető, hogy innovatív ötleteket alkalmazott, hogy lépést tartson a korral. A hullámok feletti uralmukat segítette a görögtűz használata, amellyel felgyújtották az ellenséges hajókat és a szerencsétlen tengerészeket. A riválisok soha nem tudták megfejteni, hogyan kell reprodukálni a halálos és félelmetes vegyületet, titkai pedig valamikor a 12. században elvesztek. A modern kísérletek még mindig nem fedték fel a görögtűz körüli összes rejtélyt.
5. Ciszternák, ókori Karthágó – kb. Kr. e. 300
Bár a romok közel sem olyan jó állapotban maradtak fenn, mint az ókori Róma nagy emlékművei, a pun Karthágó városa minden tekintetben azonos volt nagy olasz riválisával. Évszázadokon át Karthágó, és nem Róma volt a Földközi-tenger világának központja. Az ókori világ kereskedelmi fővárosának számos káprázatos jellegzetessége közül kiemelkedett az első ismert városi vízellátó rendszer. Karthágó népe ennek köszönhetően már jóval az ipari forradalom kezdete előtt élvezhette a beltéri vízvezetéket.
4. Fejlett kohászat, Kína – kb. Kr. e. 2000
A bronzkor kulcsfontosságú pillanatot jelentett az emberiség történetében; a réz és az ón ötvözete lehetővé tette az emberek számára, hogy sokkal hatékonyabb és tartósabb fegyvereket és szerszámokat hozzanak létre. A Sárga-folyó völgyét uraló Shang és Zhou dinasztiák olyan mesteri szintre emelték a fémmegmunkálást, amelyet a világ más részein csak a középkorban sikerült reprodukálni.
3. Arkhimédész halálsugara – Kr. e. 3. század
Ha hihetünk az ókori forrásoknak, akkor az Arkhimédész által tervezett halálos gépek segítettek megvédeni Szirakúza városát a tengeri invázióktól. Az egyik egy vasmacska volt, amellyel a hajókat ki lehetett emelni a vízből; a másik pedig még ennél is hihetetlenebb volt.
A találóan elnevezett „halálsugár” valójában tükrök sorozata volt, amely a napsugarakat egy ellenséges hajóra irányította, és lángra lobbantotta azt. A modern kísérletek kimutatták, hogy valószínűtlen, hogy a fegyver úgy működött volna, ahogyan azt az ókori források leírják; nem lehetett elég hőt termelni ilyen módon. Úgy tűnik, a halálsugár inkább egy „zavaró sugár” volt – a napfény átirányításával meg lehetett zavarni a hajók közeledését, mivel megnehezítette a látást.
2. Törvények kodifikált rendszere, ókori Babilon – kb. Kr. e. 1754
Ez az összetett, teljesen kidolgozott törvényrendszer majdnem 4000 évre nyúlik vissza. A babiloni Hammurabi királyt találóan nevezték el „törvényhozónak”. Valószínűleg a „szemet szemért, fogat fogért” elvéről legismertebb Hammurabi törvénykönyve egy összetett jogi dokumentum 282 szabállyal, amelyek az apróbb vétségektől a legsúlyosabb bűncselekményekig terjednek.
1. Ókori egyiptomi kompakt tükrök – kb. Kr. e. 2900
Az ókori Egyiptomban fontos dolog volt a jó megjelenés, ezért mindkét nem használt sminket, hogy elérje azt a jellegzetes külsőt, amelyet oly gyakran látni a leleteken. Az Egyiptomban kifejlesztett kompakt tükör egy erősen polírozott bronzkorong volt, amelyet fa- vagy elefántcsont nyélre szereltek. A modern ezüstözött üvegtükröt csak a 19. században találták fel.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
