Azonban éppen ez a gép, amely Bullocknak hírnevet hozott, okozta a feltaláló korai halálát.
1867. április 3-án Bullock ráesett az egyik gépére, amelyet a Philadelphia Public Ledger újságnál használtak. A lába beszorult a hajtótengelybe. A sérülés szövődményekhez vezetett, és 1867. április 12-én meghalt, miközben a sebészek megpróbálták amputálni a súlyosan sérült lábát.
Bullock találmánya éppen a halála pillanatában érte el népszerűsége csúcsát. Sajnos ez az ember nem élt sokáig, de a nyomdagépét még évekig használták és modernizálták, befolyásolva ezzel a nyomtatott média jövőjét.
Thomas Midgley Jr. egy amerikai gépészmérnök és vegyész volt. Több szempontból is meghatározó szerepet játszott a 20. század alakulásában, amelyeknek a következményei a mai napig vitatottak.
Midgley leginkább két nagy újításáról ismert. Ezek az ólmozott benzin és a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k).
Az 1920-as években Midgley kifejlesztette a tetraetil-ólmot, mint benzinadalékot. Ez az újítás segített jelentősen csökkenteni a kopogás jelenségét az autómotorokban, javítva azok teljesítményét és az üzemanyag hatékonyságát. Ez egy forradalmi felfedezés volt az autóipar területén, és gyorsan népszerűvé vált.
Az 1930-as években Midgley kutatócsoportja kifejlesztette a CFC-ket, amelyeket hűtőközegekként és aeroszolos hajtógázként használtak. A CFC-ket kevésbé veszélyesnek és nem gyúlékonynak bizonyultak a hűtőrendszerekben használt többi vegyülethez képest.
Ezeknek a találmányoknak a hosszú távú következményei azonban negatívak voltak. Az ólmozott benzin használata ólomszennyezéshez vezetett a környezetben, aminek katasztrofális következményei voltak az egészségre és az ökológiára nézve. A biztonságosnak vélt CFC-k pedig jelentős károkat okoztak az ózonrétegben.
Talán szimbolikus, hogy nem ezek a veszélyes találmányok vezettek Midgley halálához, hanem egy másik találmánya. 1940-ben Midgley gyermekbénulást kapott, ami súlyosan befolyásolta az egészségét, és bénuláshoz vezetett. Az örök feltaláló ezért egy bonyolult kötél- és csigarendszert talált ki, hogy felkeljen és lefeküdjön az ágyban.
Sajnos 1944. november 2-án Midgley belegabalyodott ebbe a rendszerbe, és megfulladt.
Midgley története az egyik legjobb példa arra, hogy az innováció hasznos lehet a társadalom problémáinak megoldására, de ugyanakkor előre nem látható negatív következményekkel is járhat.
Marie Curie egy híres lengyel-francia fizikus és kémikus volt. A radioaktivitás felfedezéséről ismert. Ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott, és az egyetlen ember a történelemben, aki két különböző területen – fizikában és kémiában – is Nobel-díjat kapott.
Curie briliáns elméje két új elem felfedezéséhez vezette: a polóniumhoz és a rádiumhoz. Munkája utat nyitott a radioaktivitás számos modern alkalmazásának, például az orvosi technológiáknak. Curie hozzájárulása a tudományhoz és az orvostudományhoz felbecsülhetetlen.
Azonban az ő idejében az ionizáló sugárzás hatása az emberekre, valamint a növény- és állatvilágra még nem volt ismert. Curie védelem nélkül dolgozott a radioaktív izotópokkal, sőt a zsebében hordta a kémcsöveket, és a fiókjaiban tárolta őket.
Ez a sugárzásnak való kitettséggel járó munka befolyásolta az egészségét élete utolsó éveiben. Curie sajnos aplasztikus vérszegénységben halt meg, valószínűleg a többéves sugárzással végzett munka miatt.
Sajnálatos módon, e betegség miatt Marie Curie 1934. július 4-én elhunyt. A jegyzetfüzetei a mai napig túl szennyezettek a radioaktív izotópokkal ahhoz, hogy védőruha nélkül kézbe lehessen venni őket.
Bár halála tragikus volt, Marie Curie a mai napig inspirációt jelent a tudósok számára szerte a világon. A találmány iránti elkötelezettsége, még személyes áldozatok árán is, sok feltaláló és kutató szellemét tükrözi.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
