Annak ellenére, hogy az ember igyekszik mindent az irányítása alatt tartani, a bolygónkon még mindig rengeteg nagyon veszélyes, kevéssé ismert és egyszerűen csak lenyűgöző hely található.
Sokáig törtem a fejem a címen, de nem jutott eszembe semmi, ami egyszerre jellemezné az összes helyet, amiről írni terveztem. Persze, ha szereted a földrajzot, akkor könnyen lehet, hogy téged nem foglak tudni meglepni, de mindenki más számára biztosan érdekes lesz.
Nemo-pont
A Nemo-pont, más néven az Óceáni Elérhetetlenségi Pólus, egy elméletileg meghatározott pont a Csendes-óceán déli részén, amely a lehető legmesszebb fekszik bármilyen szárazföldtől. A három legközelebbi szárazföldi pont – a lakatlan Motu Nui-sziget, a Ducie-atoll és a Maher-sziget – pontosan 2688 km távolságra van tőle.
Ezt a pontot 1992-ben egy horvát tudós, Hrvoje Lukatela számította ki számítógépes modellezéssel. Ő is nevezte el ezt a helyet. Ma az óceáni Nemo-pont a Föld elérhetetlenségi pólusainak listáján szerepel: egy viszonylag kis evezős csónakkal eddig csak a híres utazó, Fjodor Konyuhov tudta megközelíteni.
Figyelemre méltó, hogy amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a pályáján éppen a Nemo-pont felett halad el, akkor az űrállomás a legközelebbi, emberek által lakott hely. Sőt, amikor az ISS 400 km magasságban lebeg a Nemo-pont fölött, még onnan sem lehet kivenni semmilyen szárazföldet, hiszen az ISS-ről látható horizont is csak egy 2500 km sugarú kört fed le körülötte.
Mivel rendkívül távol esik minden emberi lakóhelytől, Nemo-pontot választották ki az elhasznált űreszközök „temetőjének”.
Az Afrikai-hasadékvölgy
A Kelet-Afrikai-hasadékvölgy Mozambik középső részétől egészen Etiópia északi részéig húzódik, átszelve a Kelet-Afrikai-fennsíkot. Minden bizonnyal a hasadékvölgy, amely már 30 millió évvel ezelőtt elkezdett kialakulni, az ősi Gondwana szuperkontinens szétesésének folytatása. Ennek a tektonikus ároknak a szélessége jelenleg 30–100 km, míg a mélysége helyenként eléri a 200–2000 métert.
A Kelet-Afrikai-hasadékvölgy a bolygó egyik szeizmikusan legaktívabb régiója. Ennek területén található a Nyasza-tó és a Tanganyika-tó is, amelyek a világ három legmélyebb tava közé tartoznak. Úgy vélik, a hasadékvölgy az Arab- és az Afrikai-kőzetlemezek közötti geológiai elmozdulások következtében jött létre.
A tudósok előrejelzései szerint körülbelül négymillió év múlva az afrikai kontinens keleti része „letörik” a földrész többi részéről, szigetté alakul, és elkezd közeledni az Arab-félsziget felé. Amikor ez az új, Kelet-Afrika nevű sziget összeütközik az Arab-félszigettel, a Vörös-tenger hossza a három-négyszeresére fog nőni.
Az ausztrál Outback
Az „Outback” Ausztrália hatalmas, sivatagos belső vidékeinek összefoglaló neve. Tudósok számításai szerint az ausztrál Outback az ország teljes területének akár 70%-át is kiteszi. Az Outback felfedezését az 1820-as években kezdték meg, abban a reményben, hogy egy feltételezett „belső tengert” találnak a közepén, de ezt sosem lelték meg.
Ezeket a vidékeket vadállatok, kígyók és pókok népesítik be, melyek többsége rendkívül veszélyes. Az extrém utazókat itt 5,36 millió km²-nyi, nagyrészt lakatlan és szinte teljesen növényzet nélküli táj várja, valamint a perzselő hőség miatt a napszúrás nagy valószínűsége.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
