Ezek a világsztárok magyar nagymamák főztjén nőttek fel.
A filmtörténelem nagy könyvében gyakran emlegetik azt a híres, már-már közhelyszámba menő mondást, amely a régi MGM stúdió falán is lóghatott volna: „Nem elég magyarnak lenned, tehetségesnek is kell lenned.”
Bár e mondat eredete a legendák ködébe vész, valóságtartalma vitathatatlan. Amikor Hollywood aranykoráról beszélünk, lehetetlen figyelmen kívül hagyni azt a masszív, szinte geológiai réteget, amelyet a magyar származású alkotók képeznek a hollywoodi álomgyár alapjaiban. Azonban míg Adolph Zukor (Paramount) és William Fox (20th Century Fox) alapító atyák története széles körben ismert, a mai, modern világsztárok ereiben csörgedező magyar vér története gyakran rejtve marad a vörös szőnyeg csillogása mögött. Ezen próbálunk most változtatni.
12. Tony Curtis
Kevés hollywoodi élettörténet példázza jobban a kelet-európai zsidó bevándorlók sorsát, mint Tony Curtisé. A színészlegenda, aki Bernard Schwartz néven látta meg a napvilágot 1925. június 3-án New Yorkban, vérbeli magyar származású volt. Szülei, Schwartz Emanuel és Klein Ilona (Helen), nem csupán „származtak” valahonnan a régióból, hanem konkrét, dokumentálható gyökerekkel rendelkeztek a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a történelmi Zemplén területén.
Apja, Emanuel Schwartz 1901-ben született Mátészalkán, abban a városban, amely a századfordulón jelentős zsidó közösséggel rendelkezett, de egyben a gazdasági elmaradottság és a szegénység fészke is volt. A jobb élet reménye, amely milliókat indított útnak a kivándorlási ügynökök ígéreteire hallgatva, vezette őt is az Újvilágba. Anyja, Helen Klein, Nagymihály (ma Michalovce, Szlovákia) környékéről származott, amely akkoriban a magyar kulturális és nyelvi térség szerves része volt.
A család New York-i élete távol állt az amerikai álomtól. Curtis apja szabóként dolgozott, a család pedig a műhely hátsó részében, szűkös körülmények között élt Bronxban. A szegénység olyan mértékű volt, hogy egy ponton a szülők kénytelenek voltak Tonyt és öccsét, Juliust állami gondozásba adni egy hónapra, mert nem tudták élelmezni őket. Ez a korai trauma, párosulva a bevándorló lét kívülállóságával, alapvetően meghatározta Curtis későbbi karakterét: a küzdőt, aki a sármját és az eszét használja a túléléshez.
Érdekes tény, hogy Tony Curtis első nyelve a magyar volt. Iskolás koráig, azaz 5-6 éves koráig kizárólag magyarul kommunikált otthon, ami kezdetben nehézségeket okozott az amerikai beilleszkedésben, de egyben konzerválta is identitásának ezt a szeletét. A magyar nyelv nemcsak kommunikációs eszköz volt, hanem a szülők közötti titkos nyelv is, a „hazai” ízek és a kulturális örökség hordozója.
Curtis felnőttként sem szakadt el gyökereitől. Büszkén vállalta származását, és aktívan részt vett a magyarországi zsidó örökség megőrzésében. Jelentős anyagi támogatást nyújtott a budapesti Dohány utcai Zsinagóga felújításához, amely ma is őrzi a nevét. Többször ellátogatott Mátészalkára is, ahol a helyiekkel való találkozásai során a közös nyelv és a közös emlékek (még ha csak az apja elbeszéléseiből ismertek is) érzelmi hidat képeztek a hollywoodi sztár és a szabolcsi kisváros között.
Karrierjének egyik legszimbolikusabb állomása volt az 1953-as Houdini című film, amelyben a szintén magyar származású szabadulóművészt, Harry Houdinit (született Weisz Erik) alakította. Ez a szerepválasztás nem volt véletlen: Curtis ösztönösen értette Houdini motivációit, a kitörés vágyát a szegénységből és a korlátok közül, amely a magyar emigránsok közös tapasztalata volt. A Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot) című klasszikusban nyújtott alakítása is hordozza azt a fajta „pesti vagány” attitűdöt – a gyors észjárást, a szellemességet és a túlélési ösztönt –, amelyet apjától örökölt. Tony Curtis élete végéig, 2010-ig hű maradt a mátészalkai szabólegény örökségéhez, bizonyítva, hogy a hollywoodi csillogás sem képes elhalványítani a vérvonalat.
11. Goldie Hawn és Kate Hudson
A hollywoodi komédiák koronázatlan királynője, az Oscar-díjas Goldie Hawn, és lánya, a szintén világsztár Kate Hudson, az anyai ágon öröklődő magyar zsidó hagyományokat képviselik. Goldie Hawn édesanyja, Laura Steinhoff 1913-ban született, de a család gyökerei mélyen a Monarchia földjébe nyúlnak. A családi legendárium és a kutatások szerint Goldie-t kislánykorában magyar rokonai „Arankának” becézték – ami a Goldie (Aranyka) név tükörfordítása, és egyben ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar nyelv és névhasználat még a második generációban is jelen volt.
Goldie anyai nagyanyja, Fanny Weiss (Weiss Fanni) a történelmi Magyarország területén született a 19. század végén. A kivándorlásuk oka a korszakra jellemző gazdasági kilátástalanság és a zsidó lakosságot sújtó növekvő diszkrimináció volt. A család Amerikában telepedett le, de a kulináris hagyományok – a gulyásleves, a paprikás ételek – és a családi összetartás szelleme megmaradt.
Goldie Hawn nem elégedett meg a családi anekdotákkal; aktívan kereste a múltját. 2012-ben testvérével, Pattival együtt Magyarországra utazott, hogy személyesen is felkutassa ősei nyomait. Ez a látogatás nem csupán egy turistaút volt, hanem spirituális utazás is. A színésznő mélyen megrendült a magyarországi zsidó temetők és emlékhelyek láttán, és ez az élmény megerősítette kötődését a régióhoz.
Kate Hudson, Goldie lánya, már a harmadik generációt képviseli, de a „magyar vér” tudata benne is él. Bár apai ágon (Bill Hudson) más felmenőkkel is rendelkezik, és nevelőapja, Kurt Russell is más hátterű, a Hawn-ágon örökölt temperamentum, a humorérzék és az életigenlés – amelyet gyakran a magyar karaktervonásoknak tulajdonítanak – nyilvánvalóan jelen van a színésznő személyiségében. A Steinhoff-család története a sikeres asszimiláció példája: hogyan válik egy magyar bevándorló család unokája és dédunokája Amerika legünnepeltebb sztárjává, miközben a családi emlékezet mélyén ott őrzik a magyar nagymama képét és az „Aranka” becenevet.
10. Drew Barrymore
A Barrymore név a hollywoodi arisztokrácia szinonimája, John Barrymore és a dinasztia többi tagja révén. Ám Drew Barrymore, a család legfiatalabb világsztárja, egy sokkal tragikusabb és küzdelmesebb örökséget is hordoz anyai ágon. Édesanyja, Makó Ildikó 1946-ban született egy nyugat-németországi menekülttáborban, Brannenburgban.
Ez a születési hely és időpont önmagában is történelemkönyvbe illő. Drew nagyszülei, akik a Csongrád megyei Makó városához köthető (vagy a nevet viselő) családból származtak, a második világháború borzalmai és a közeledő szovjet megszállás elől menekültek Nyugatra. A menekülttábori lét bizonytalansága, a hontalanság érzése és az újrakezdés kényszere mélyen beivódott Ildikó személyiségébe, aki később Jaid Barrymore néven vált ismertté.
Drew Barrymore élete, különösen viharos gyermekkora és korai drogproblémái, gyakran kerültek a címlapokra. Pszichológiai szempontból vizsgálva, ez a turbulencia nemcsak a gyerekszínész léttel, hanem a generációs traumákkal is összefüggésbe hozható. Az anya, Jaid, aki menekültként érkezett az Államokba, és próbált helytállni a kíméletlen hollywoodi közegben, saját ambícióit és félelmeit vetítette ki lányára.
A „Makó” vezetéknév, amelyet Ildikó viselt, és amely Drew anyai ágát jelöli, közvetlen kapcsolatot teremt a magyar Alfölddel. Drew Barrymore egy 2023-as DNS-teszt során nyilvánosan is megerősítette európai, és ezen belül magyar származását, büszkén vállalva azt a genetikai örökséget, amely a Barrymore-ok művészi hajlamát a magyar túlélők szívósságával ötvözte. Ez a kettősség teszi őt az egyik legizgalmasabb és legemberibb karakterré Hollywoodban: egy nő, aki a mélyből (mind családi, mind személyes értelemben) küzdötte fel magát a csúcsra.
9. Adrien Brody
Ha van színész, akinek művészetét közvetlenül és kimutathatóan a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye formálta, az Adrien Brody. Édesanyja, a világhírű fotóművész Sylvia Plachy (Plachy Szilvia), 1943-ban született Budapesten, és gyermekként élte át a második világháborút, majd kamaszként az 1956-os forradalmat.
A Plachy család története a szabadságvágy drámája. 1956-ban, a forradalom leverése után, a 13 éves Szilvia szüleivel együtt menekült el az országból. Ausztrián keresztül, lovaskocsin, majd gyalog, rejtőzködve jutottak át a határon, mindössze néhány személyes tárgyat – köztük Szilvia játékmackóját – magukkal víve. Ez a menekülés, a félelem és a veszteség élménye, majd az újrakezdés Amerikában, alapvető hatással volt Szilvia művészetére, és ezen keresztül fiára, Adrienre is.
Adrien Brody Oscar-díjas alakítása A zongorista (The Pianist) című filmben nem csupán színészi technika eredménye volt. Brody többször nyilatkozta, hogy édesanyja elbeszélései a háborúról, az éhezésről és a menekülésről segítettek neki megérteni Wladyslaw Szpilman szenvedését. A kelet-európai melankólia, az arcvonásaiban hordozott karakteres, érzékeny vonások mind a magyar örökség részei.
Brody egy legújabb filmje, a 2024-es The Brutalist (A brutalista), szinte egyenes tisztelgés a családi múlt előtt. A filmben Tóth Lászlót, egy magyar származású zsidó építészt alakít, aki túléli a holokausztot és Amerikába emigrál, hogy ott építse újjá életét. A szerep kedvéért Brody elmélyedt a magyar nyelvben és akcentusban, és a karakter sorsát párhuzamba állította édesanyja 1956-os menekülésével. „Anyám menekült volt, és ez a film az ő és a nagyszüleim küzdelmének állít emléket” – nyilatkozta Brody, ezzel is bizonyítva, hogy a magyar történelem nem csupán háttérzaj, hanem az alkotói folyamat központi eleme az életében.
8. Joaquin Phoenix
A Joker és a Gladiátor enigmatikus sztárja, Joaquin Phoenix, akit korunk egyik legtehetségesebb színészének tartanak, anyai ágon őrzi a magyar kapcsolatot. Bár a Phoenix család (eredetileg Bottom) életstílusa a hippi mozgalmakhoz és a vándorláshoz kötődött, a stabilitást és a kulturális gyökereket az anyai nagymama, Margit Lefkowitz jelentette.
Margit Lefkowitz (Lefkowitz Margit) magyar zsidó családból származott, és bár élete nagy részét New Yorkban, Bronxban élte le, származása a Monarchia zsidó közösségeihez köti. Férje, Meyer Dunetz orosz zsidó volt, így Joaquin Phoenix ereiben a kelet-európai askenázi zsidóság két nagy ága találkozik. Ez a genetikai és kulturális háttér magyarázatot adhat Phoenix karakterére: az intenzív érzelmi mélységre, a kívülállóság érzésére és a társadalmi normákkal való állandó küzdelemre.
Bár Joaquin szülei a „Children of God” szekta tagjaiként Dél-Amerikában utazgattak, és gyermekeiket (River, Rain, Joaquin, Liberty, Summer) szabadelvű szellemben nevelték, a nagymama, Margit alakja fontos viszonyítási pont maradt. A magyar zsidó nagymama, aki a New York-i munkásosztálybeli életet élte, kontrasztot képezett a szülők bohém életvitelével. Phoenix ritkán beszél konkrétan a magyar gyökerekről, de a Jokerben nyújtott alakítása – a társadalom peremére szorult, mentálisan instabil, de emberi elismerésre vágyó figura – rezonál azokkal a traumákkal, amelyeket a bevándorló elődök éltek át az idegen környezetben való beilleszkedés során. A Lefkowitz név, bár a színész nem viseli, a vérvonalon keresztül ott lüktet minden alakításában.
7. Peter Falk
Peter Falk esete talán a legismertebb a magyar közönség előtt, köszönhetően egy makacsul tartó városi legendának, miszerint a színész Falk Miksa, a 19. századi híres magyar író és politikus dédunokája lenne. Bár Budapesten, a Falk Miksa utca végén még szobrot is állítottak a színésznek (kutyájával együtt), a genealógiai kutatások ezt a közvetlen leszármazást nem tudták minden kétséget kizáróan igazolni. Azonban a magyar származás ténye ettől függetlenül vitathatatlan.
Peter Falk anyai nagyapja, Peter Hochhauser, Budapesten született. A Hochhauser család a századforduló környékén vándorolt ki Amerikába, magával víve a pesti zsidó polgárság kultúráját. Falk édesanyja, Madeline Hochhauser, könyvelőként és beszerzőként dolgozott, és a családi háttérben keveredtek a magyar, cseh és orosz zsidó elemek.
Peter Falk leghíresebb karaktere, Columbo hadnagy, tökéletes megtestesítője a közép-európai „kisember” bölcsességének. A szakadt ballonkabátos, látszólag lassú felfogású, de valójában borotvaéles eszű nyomozó figurája emlékeztet a pesti kabarétréfák karaktereire. Falk maga is tisztában volt gyökereivel; emlékirataiban és interjúiban büszkén emlegette kelet-európai zsidó származását.
Élete során számos akadállyal kellett megküzdenie: hároméves korában egy daganat miatt eltávolították a jobb szemét, és üvegszemet kapott. Ez a fogyatékosság, amely sokakat megállított volna, Falknál előnnyé vált – ez adta azt a jellegzetes, hunyorító tekintetet, amely Columbo védjegyévé vált. Ez a fajta reziliencia, a hátrányból előnyt kovácsoló életszemlélet tipikusan jellemző a bevándorló hátterű sikertörténetekre.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
