6. Gene Simmons
A KISS együttes ikonikus basszusgitárosa, a „Démon” maszkja mögött rejtőző Gene Simmons (született Chaim Witz), talán a legdrámaiabb családtörténettel rendelkezik a listán szereplők közül. Édesanyja, Flóra Klein (Kovács Flóra) 1925-ben született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jándon, egy kis faluban a Tisza mellett.
Flóra története a holokauszt tragédiája. 19 éves volt, amikor családjával együtt deportálták. A család minden tagját elveszítette a koncentrációs táborokban; ő maga egyedül élte túl a poklot, részben fodrászati ismereteinek és német nyelvtudásának köszönhetően. A felszabadulás után Izraelbe emigrált, ahol 1949-ben megszületett fia, Chaim. A szegénység és a nehézségek elől 1958-ban költöztek tovább az Egyesült Államokba, New Yorkba.
Gene Simmons egész életét és karrierjét édesanyja sorsa határozta meg. Flóra, aki 94 éves koráig élt, gyakran mondogatta fiának magyarul és tört angollal: „Minden nap, amikor a föld felett vagy, jó nap”. Ez a túlélő mentalitás hajtotta Simmonst, hogy a szegény magyar bevándorló fiúból a világ egyik leggazdagabb és legismertebb rocksztárjává váljon.
A Simmons-házban a magyar nyelv és a magyar konyha sokáig jelen volt. Gene többször beszélt arról, hogy imádja a magyar ételeket (gulyás, palacsinta), és bár ő maga már Amerikában szocializálódott, az anyai örökség, a Jándról hozott szívósság és az élet feltétlen tisztelete a DNS-ébe ivódott. A KISS színpadi túlzásai és a „Démon” karaktere pszichológiailag értelmezhető úgy is, mint egy védekező mechanizmus, egy erőteljes páncél, amelyet a holokauszt-túlélő fia épített maga köré, hogy soha többé ne lehessen áldozat.
5. Rachel Weisz
Rachel Weisz, az Oscar-díjas brit színésznő, a magyar zsidó értelmiségi emigráció egyik legfényesebb leszármazottja. Édesapja, Weisz György (George Weisz), magyar feltaláló és mérnök volt, aki Budapesten született. A család története a második világháború előestéjén vett drámai fordulatot. Weisz Györgynek és családjának 1938-ban, a növekvő antiszemitizmus és a nácizmus fenyegetése miatt kellett elhagynia Magyarországot.
Rachel édesanyja, Edith Ruth Teich, Bécsből származott, így a családban a „közép-európai” identitás dominált. A szülők Londonban telepedtek le, de otthon gyakran beszéltek németül egymás között („a titkok nyelveként”), hogy a gyerekek ne értsék. Rachel Weisz számára a magyar gyökerek apja elbeszélésein keresztül maradtak fenn. Tudott arról, hogy családja textilgyárat birtokolt Magyarországon, amelyet elvettek tőlük, és ismerte a menekülés történeteit.
Rachel Weisz karrierjében különleges helyet foglal el Szabó István A napfény íze című filmje. Ebben a monumentális történelmi drámában, amely egy magyar zsidó család sorsát követi végig a 20. századon, Weisz a főszereplő feleségét alakította. A szerepválasztás nem volt véletlen: Weisz számára ez lehetőség volt arra, hogy művészileg is feldolgozza családja történetét, és visszatérjen apja szülőföldjére. A film forgatása során Budapesten töltött idő megerősítette kötődését a városhoz.
Weisz nyilatkozataiban gyakran említi, hogy bár Angliában nőtt fel, sosem érezte magát teljesen angolnak. „A szüleim menekültek voltak, más a vérmérsékletük, más az életszemléletük” – mondta. Ez a „kívülállóság”, a megfigyelő pozíció, amely a bevándorló gyerekek sajátja, tette őt képessé arra, hogy olyan széles skálán mozogjon a szerepeiben, az intellektuális drámáktól (Az elszánt diplomata) a hollywoodi blockbusterekig (Múmia).
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
