Egyiptom ókori történelme tele van lenyűgöző emberekkel, hihetetlen építményekkel és rejtélyes eseményekkel. A múlt rejtélyei közül sok még ma is megfejtésre vár, és izgalmas kihívást jelent a tudósok és történészek számára.
Ebben a cikkben 5 ősi rejtélyt tárunk fel, melyek továbbra is izgatják a képzeletet és a kíváncsiságot.
Tutanhamon kétségtelenül a leghíresebb egyiptomi uralkodó. Még a történelemhez nem értők is hallottak már róla. Azonban Tutanhamon továbbra is rejtély marad a történelemben.
,,A jelenlegi tudásunk alapján csak egy dolgot mondhatunk biztosan: Tutanhamon egyetlen figyelemre méltó tette az volt, hogy meghalt és eltemették.” – mondta Howard Carter, Tutanhamon sírjának felfedezője.
Tutanhamon sírjának felfedezése óta eltelt majdnem száz év, de még mindig nem tudunk sokat erről a uralkodóról. Nem tudjuk például, hogyan adta át a lelkét Anubisznak, ráadásul ilyen fiatalon – 19 évesen. Az egyiptológusok nem találtak semmilyen nekrológot.
A kutatók különböző elméleteket fogalmaztak meg. Eleinte úgy gondolták, hogy Tutanhamon ellenségei egyszerűen fejbe ütötték egy baltával: a múmián koponyatörés nyomait találták. Úgy gondolták, hogy a királyt Ay fáraó parancsára ölték meg, aki el akarta foglalni a hatalmat. Azonban később kiderült, hogy a múmia koponyája szállítás közben sérült meg.
Lehetséges, hogy Tutanhamon vadászni ment, leesett a kocsiról, eltörte a lábát, majd vérmérgezésben és maláriában halt meg.
Egy másik elmélet szerint Tutanhamon fáraót a Nílus part menti bozótosból hirtelen előugró víziló marta meg – a bordáinak egy része hiányzik. Azonban lehetséges, hogy a piramisokat fosztogató rablók tették ezt, akik a múmia sírjának belsejében értékeket kerestek.
Egy újabb elmélet szerint Tutanhamon sarlósejtes vérszegénységben, Köhler-kórban (a lábfej csontjainak elhalásában) vagy más örökletes betegségben szenvedett.
A fáraó származása nem volt a legjobb – apja, Ehnaton fáraó a saját húgával folytatott vérfertőző kapcsolatot. Ezért Tutanhamonnak szájpadhasadása, beteg csontjai és lúdtalpa volt. A gondos udvaroncok még 130 botot is tettek a sírjába, hogy biztosan eljuthasson a túlvilágra.
Akárhogy is legyen, a rejtély még mindig megoldásra vár. Ez nem könnyű feladat, tekintve, hogy Tutanhamon halála óta több mint 3000 év telt el.
A Szfinx Egyiptom fő szimbóluma a piramisok mellett. E hatalmas, fél ember-fél oroszlán lény körül rengeteg rejtély kering, melyeket a régészek még mindig nem tudtak megfejteni.
Még a műemlék neve sem tisztázott. A görögök nevezték el „Szfinx”-nek, ami „fojtogató”-t jelent. Az ókori legendák szerint a Szfinx oroszlánfejű nő volt, aki rejtvényeket adott fel a vándorlóknak, és megfojtotta azokat, akik nem tudták megfejteni.
Valószínűleg az egyiptomiak nem tekintették a Szfinxet nőnek. Kőarculatának távoli hasonlósága van Hafré fáraó arcképével. Valójában Hafré építtette a szobrot, és a piramisa is a közelben található.
A régészek számára a Szfinxet illetően a legnagyobb rejtélyt az orra hiánya jelenti. Hafré, aki a szobor modellje volt, jó egészségnek örvendett: 24 évig ült a trónon, sőt, egyes források szerint 56 évig élt, és öregségében halt meg. Az orra is a helyén volt. A Szfinx orrának azonban nyoma veszett.
Egy legenda szerint Napóleon katonái puskával lőtték le a Szfinx orrát, célbalövés gyakorlása közben. Ez a történet azonban tévhit. A szobrot már korábban megrongálták.
Al-Makrizi arab történész feljegyzései szerint egy Mohamed Szaim ad-Dar nevű fanatikus szúfi tette ezt, aki meg akarta semmisíteni az iszlám számára ellenséges bálványt. Al-Minufi történész szerint a szobor megrongálása egy Szaid nevű szúfi sejk műve volt. Ibn Kadí Suhba pedig Bajbarsz szultánnak tulajdonítja a cselekményt.
Mark Lehner régész azt állítja, hogy a szobrot i.sz. 3. és 10. század között rongálták meg, és az orrát egy hosszú fémvésővel törték le. A Szfinx elvesztette a szakállát is.
A tudósok máig nem tudják, hova lettek ezek a fontos részek, és ki követte el ezt a vandál cselekményt a szegény Szfinxen.
1848-ban Mihailo Barič, a Magyar Királyi Kancellária tisztviselője Egyiptomba utazott hivatalos ügyben. Alexandriában vásárolt egy szarkofágot egy női múmiával. Mint tudjuk, néha az ember haza szeretne vinni egy kis szuvenírt az utazásairól.
A múmia hosszú ideig Barič irodájában díszelgett. Mihailo halála után testvére, Ilija elajándékozta a tárgyat a Horvát Nemzeti Múzeumnak Zágrábban. A múmia kötéseit évekkel később Bécsbe szállították, ahol a régészek végre rájöttek, hogy egy hihetetlen ritkaság került a kezükbe.
Kiderült, hogy a múmia kötésein etruszk nyelven írt szövegek találhatók.
A Zágrábi múmia „Lenvászon Könyve” 4000 szóból áll, melyeket jobbról balra írtak fekete és vörös tintával – ez a leghosszabb etruszk nyelvű üzenet. Csak 1200 szó olvasható ki viszonylag jól. A tudósoknak azonban még mindig nem sikerült megfejteniük, mi van oda írva, mert az etruszk nyelvet még nem tanulmányozták elég alaposan.
Csak néhány szót sikerült megfejteni, amelyek valószínűleg dátumokat és istenek neveit jelölik. Tehát ez lehet egy vallási naptár is, amely megmutatja, hogy mikor kell melyik Istenhez kell imádkozni. Azonban ez csak egy feltételezés – a szöveg ugyanúgy lehet egy szent himnusz vagy egy titkos társaság beavatási szertartásának leírása is.
Ezenkívül a tudomány nem tudja, hogy miért volt szükség a múmia beburkolására tekercsekkel, és hogy kinek tartozott a test. A kéziratot i. e. 250 körülre datálják, és a szövegben szereplő helyi istenek nevei alapján Toszkána délkeleti részén, a Trasimeno-tó közelében készülhetett. Hogy került a múmia Alexandriába – ez egy újabb rejtély, amit egyszer még meg kellene válaszolni.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
