5.. A Nagy Szfinx eredeti külseje.
A gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb és egyben az egyik legrégebbi szobra. Eredetileg fényes festék borította, melyből ma már csak a füle mögött található néhány folt, elvétve. Ugyancsak nagy megpróbáltatásnak lett kitéve a szfinx orra és szakálla, melyből alig-alig maradt valami napjainkra.
Egyes spekulációk szerint az oroszlán testű, ember fejű Szfinxnek a feje eredetileg szintén oroszlán volt, melyet később faragtak át emberi fejjé. Ezt az elméletet erősíti, hogy a Nagy Szfinx-szobor feje aránytalanul kicsit a testéhez, így elképzelhető, hogy valóban valamiféle átalakításon esett át még annak idején.
6.. A Pisai ferde torony rejtélye.
A Pisai ferde torony a mai napig számos rejtélyt őriz magában. Ezek közül az egyik legnagyobb, hogy senki sem tudja pontosan, ki is építette. Ez többek között annak köszönhető, hogy majd 200 évig építették, ezért számtalan építész munkálkodott rajta. Sok éven át a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisanónak tulajdonították, ám Bonanno Pisano 1185-ben elhagyta Pisát és Szicíliába költözött, majd később csak meghalni tért vissza szülővárosába. Éppen ezért a világ egyik leghíresebb tornyának építészének személyazonossága mindmáig vitatott.
7.. A félreismert torony.
Ha valakit megkérdeznénk, hogy ugyan mondja már meg, mi látható a képen, valószínűleg kérdés nélkül rávágná, hogy ez a Big Ben. Igen ám, a Big Ben név azonban csak a torony belsejében található hatalmas harangra utal. A torony hivatalos neve egyébként 2012-ig „The Clock Tower Palace of Westminster” volt, ekkor változtatták át „Elizabeth Tower”-re. Ennek ellenére a mai napig mindenki Big Ben óratoronynak hívja, tévesen.
8.. A Golden Gate híd színének kalamajkája.
Az Instagram statisztikái alapján a Golden Gate híd az egyik legtöbbet fényképezett ember alkotta építmény a világon, melyről kevesen tudják, de csak egy hajszálon múlt, hogy nem más színű lett végül. Az amerikai haditengerészet ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a híd fekete és sárga csíkok váltakozásával kerüljön lefestésre, így biztosítva, hogy még nagy ködben is jól látható legyen. Irving Morrow építész azonban letette a lábát és nem engedte magát meggyőzni, így végül a híd sötét narancssárga színű lett. A történet azért is érdekes, mert viszonylag ritka az ilyen nagy építmények esetében, hogy kialakulásukkor nem a biztonságot, hanem inkább a szépséget részesítik előnyben annak tervezői.
9.. A ‘Sikoly’ háttere.
Edvard Munch Sikoly című festményét valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Munch naplójában így írta le a kép megalkotásának körülményeit:
„Egy este épp egy gyalogúton sétáltam, amikor a város az egyik oldalon volt, míg a fjord alatta. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam és elnéztem a fjord fölött, – a Nap éppen lemenőben volt, amikor az ég vérvörössé változott. Úgy éreztem, hogy egy sikoly préselődik ki a tájból és úgy tűnt számomra, mintha hallanám a sikoltást. Megfestettem a képet és a vérvörös felhőket. A színek szinte sikoltottak. Ez vált A sikollyá.”
2003-ban csillagászok és kutatók egy csoportja megállapította, hogy Munch nagy valószínűséggel a Krakatau-vulkán 1883. augusztus 27-i kitörésének ‘köszönhette’ festményének inspirációját, az ekkor levegőbe kerülő elképesztő mennyiségű vulkáni hamu ugyanis éveken keresztül sokkal „tüzesebb” naplementét hozott szerte a Földön. Ha nincs a vulkánkitörés, talán a felhők se lettek volna olyan vérvörösek, hogy inspirálják a művészt. Ezt már sosem fogjuk megtudni.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
