A hosszabbító kábel túlmelegedésének és elolvadásának okai a dobon

Elmondom, hogy mi történik a dob belsejében, amikor nem tekered le.

Sokan azt hiszik, hogy ez az egész az indukcióval és a mágneses mezőkkel függ össze. A helyzet azonban sokkal egyszerűbb: a rossz szellőzés miatti túlmelegedésről van szó.

Tényleg nincs ebben semmi ördöngösség. Nem arról van szó, hogy mágneses mezők keletkeznének, amelyek melegedést okoznak. Váltakozó áramról beszélünk, és a hosszabbítóban legalább két vezeték fut (a fázis és a nulla), amelyek mágneses terei kiegyenlítik, lényegében kioltják egymást.

DE: Amikor a kábel fel van tekerve a dobra, gyakorlatilag nem tudja leadni a hőt a környezetének. A saját menetei gátolják a hűlést, így a hő felhalmozódik. Még a névleges áramerősség is 100–140 °C-os helyi túlmelegedést okozhat a vezetékekben és a szigetelésben, ami olvadáshoz vezet. Ezzel szemben a tipikus hosszabbítók szigetelése PVC-köpeny esetén csak 70–80 °C-ig, gumiköpenynél pedig 90–110 °C-ig bírja a hőt.

Miért tartja magát ilyen makacsul az indukciós tévhit?

• Sokan összekeverik ezt az örvényáramokkal (Foucault-áramok), de a háztartási hosszabbítóknál – ahol 50 Hz-ről és viszonylag kis áramerősségről van szó – ezek a hatások minimálisak, és nem okoznak észrevehető melegedést.

• A bifiláris tekercselés (amikor a vezetékek egymás mellett futnak) kioltja az induktivitást, ellentétben a transzformátorok szimpla tekercselésével.

Ha a dobra tekert hosszabbító a névleges terhelés alatt olvadni kezd, de a kismegszakító (biztosíték) nem kapcsol le, annak oka egyszerre keresendő a feltekert kábel hőleadási sajátosságaiban és a védelmi automatika működésében.

Miért nem old ki a kismegszakító?

• A kismegszakító a túlterheléstől és a rövidzárlattól védi a hálózatot, de a névleges értékét általában a kábel maximális áramerősségére méretezik, feltételezve, hogy a kábel hűtése (szellőzése) megfelelő.
• Amikor a feltekert kábel túlmelegszik, az áramerősség pontosan akkora, mint amekkorát a csatlakoztatott eszköz felvesz. A hő azonban nem tud távozni, hanem felhalmozódik, és megolvasztja a szigetelést – mindezt anélkül, hogy az áramerősség elérné azt a szintet, ahol a biztosíték lekapcsolna.

Ha a hosszabbító belsejében vagy a csatlakozónál rossz az érintkezés, helyileg hirtelen forrósodás léphet fel (ez az úgynevezett átmeneti ellenállás miatti melegedés). Ez tönkreteszi a szerkezetet, de nem feltétlenül jár akkora áramfelvétel-növekedéssel, ami leoldaná a biztosítékot.

Hogyan kerülheted el a bajt?

• Munka előtt mindig tekerd le teljesen a hosszabbítót a dobról, különösen, ha nagy teljesítményű gépet használsz, vagy hosszú ideig dolgozol vele.
• Figyelj arra, hogy a terhelés megfeleljen a termék leírásának. Válassz olyan hosszabbítót, amelynek van tartaléka áramerősségben és teljesítményben is, és megfelelő vastagságú (keresztmetszetű) vezetékekkel rendelkezik.
• Ellenőrizd az érintkezések állapotát, és soha ne használj olyan hosszabbítót, amelyen sérült a szigetelés, olvadásnyomok láthatók, vagy egyéb mechanikai sérülése van.

A kábeldobos hosszabbító használata során kötelező betartani a biztonsági előírásokat, és érteni kell a védőautomaták működését. A vezeték megfelelő hűtése és a biztosíték helyes megválasztása a kulcs ahhoz, hogy megelőzd az ilyen baleseteket.