Puebla városától, Mexikó egyik nagy közigazgatási központjától 12 km-re található egy Cholula nevű kisváros. Mellette pedig egy domb emelkedik, amelynek a tetejére egy templomot építettek.
Egészen 1910-ig domb maradt, amíg egy földcsuszamlás fel nem fedte egy ősi építmény falazatát. Megkezdődtek az ásatások. A kutatók azonban rájöttek, hogy a hatalmas építmény feletti talajréteg túl vastag, ezért a kutatást kis alagutak fúrásával végezték.
Ignacio Marquina kutató 1931-ben kezdett alagutakat ásni a domb lejtőin. 1954-re ezeknek az alagutaknak a teljes hossza elérte az 5 km-t. Úgy tudni, hogy mára már 8 km hosszan tárták fel őket.
Mit sikerült megtudni és mit tudunk egyáltalán ezekről az építményekről? Kiderült, hogy ez egy hatalmas lépcsős piramis. A piramis magassága az alapjától számítva 66 méter (a földfelszíntől 55 méter), alapjának mérete körülbelül 450×450 m. Ez azt jelenti, hogy a piramis 11 méter mélyen a föld alatt található.
A piramis 6, egymásra épített szerkezetből áll. Ezek közül máig többé-kevésbé csak 3-at tártak fel. A makett alapján azonban a piramisnak több lépcsője van.
A piramis térfogata 4,45 millió köbméter. Ezzel szemben az egyiptomi Kheopsz-piramis térfogata mindössze 2,5 millió köbméter. Ez teszi a Cholula piramist a világ legnagyobb (térfogatát tekintve) piramisává.
A történelmi adatokból a következő információk állnak rendelkezésre.
A XII. században a piramis melletti várost Tlachihualtepetlnek hívták. Ezt a nevet az ideérkező aztékok adták neki. A Cholula (Acsolollan) szintén azték elnevezés, jelentése „a menekülés helye” vagy „a menedék helye”.
Mi elől menekültek az aztékok, ha ez még a spanyol hódítások előtt történt? Hogy hívták ezt a helyet, ezt a várost korábban – nem tudni. Lehetséges, hogy toltékok éltek itt. Róluk rendkívül kevés információ maradt fenn, csupán annyi ismert, hogy kultúrájuk megelőzte az aztékokét.
Úgy tartják, hogy a piramiskomplexumot az időszámításunk előtti III. századtól az időszámításunk szerinti VIII. századig építették, és Ketzalkóatlnak szentelték.
Ez egyfajta elhúzódó építkezés. Hogy a történészek miért gondolták úgy, hogy a piramis építése ilyen hosszú ideig tartott – szintén nem tudni.
Ennek a nagyszerű építménynek a leírásából és jellemzőiből látszik, hogy a piramis 11 méter mélyen a föld alatt rejtőzik. Igen, és a piramis felett hatalmas vastagságú agyagrétegek találhatók. A történészeknek nincs egyértelmű válaszuk erre. Egyesek úgy vélik, hogy a piramist a spanyolok temették be, hogy templomot építhessenek fölé. Mások szerint maguk az aztékok temették be szentélyüket, hogy az ideérkező spanyolok ne szentségteleníthessék meg.
Azonban egy 4,45 millió köbméter térfogatú piramis betemetéséhez nagyjából ugyanennyi földre van szükség. Még ha elfogadjuk is, hogy 1 m³ agyag körülbelül 1 tonnát nyom, akkor is legalább 5 millió tonna földre lenne szükség. Ennek áthelyezése ugyanannyi időt venne igénybe, mint maga az építkezés. A spanyolok biztosan nem foglalkoztak volna ilyesmivel.
Ezért a történettudományban mindenki elfogadja azt a magyarázatot, hogy ezt maguk az indiánok tették. Ebben a magyarázatban kevés a logika és a józan ész. Ezért azt javaslom, hogy vitassuk meg az alternatív véleményeket. Merthogy azok is vannak.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a „Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
