Bali szigetétől a Maláj-szigetvilágon keresztül egészen a Fülöp-szigetek déli részéig húzódik egy határ, amin se átlépni, se átrepülni, se átúszni nem lehet.
A tudósok ezt „Wallace-vonalnak” hívják. A vonal két oldalán Ázsia és Ausztrália teljesen eltérő állatvilága található. Az itt élő állatok és madarak (mindkét oldalon) – bár megtehetnék – csak ritkán lépik át ezt a láthatatlan választóvonalat.
Hogyan lehetséges, hogy mindössze 35 kilométeres távolságban ennyire különböző világok léteznek egymás mellett?
A Csendes-óceáni szigetcsoport növény- és állatvilága közötti meghökkentő különbségeket már a középkori tengerészek is észrevették. Ilyen volt például a velencei Antonio Pigafetta, aki részt vett Magellán 1519-től 1522-ig tartó világkörüli expedíciójában.
Útinaplóiban feltette magának a kérdést: miért ennyire eltérő a Maluku-szigetek és a Fülöp-szigetek élővilága? Pedig alig egy karnyújtásnyira vannak egymástól.
Míg a nyugati részen főként tigrisekkel, majmokkal és elefántokkal találkozhatsz, addig a keletin koalákkal és kengurukkal. Fontos kiemelni, hogy koalákat és kengurukat nem fogsz látni a nyugati oldalon, és ugyanígy tigriseket, elefántokat és majmokat sem a keletin.
Alfred Wallace: Darwin barátja és a biogeográfia atyja
A brit zoológus, Philip Sclater jött rá elsőként a tizenkilencedik század közepén, hogy létezik egy láthatatlan választóvonal, ami kettészeli a Maláj-szigetvilágot. Pár évvel később kollégája, Alfred Wallace térképen is megjelölte ezt a határt. Wallace természettudós és utazó volt, Charles Darwinnak, az evolúcióelmélet atyjának barátja, és nyolc évet töltött a Csendes-óceán szigetein.
Az a férfi, aki felfedezte ezt a vonalat, már akkoriban is a növény- és állatvilág biogeográfiai különbségeit kutatta, ezért is érdemelte ki a „biogeográfia atyja” címet.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a „Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
