Hogyan is alakult ki pontosan a Wallace-vonal?
Erre a kérdésre a tudósok csak a XX. században találták meg a választ, amikor megszületett a litoszféralemezek mozgásának elmélete.
Kiderült, hogy a természeti határ két oldalán elterülő szigetek eredetileg más-más kontinenshez tartoztak.
- A nyugati szigetek – köztük Borneó, Jáva és Szumátra – 150 millió évvel ezelőtt az északi szuperkontinensnek, Laurázsiának voltak a részei.
- A keletiek pedig – mint például Celebesz, Új-Guinea és Timor – a déli szárazföldi tömbhöz, Gondwanához tartoztak.
„Idővel Ausztrália egy szigetcsoporttal együtt leszakadt Gondwanáról, és észak felé kezdett sodródni. Laurázsia keleti részének darabjai pedig épp ellenkezőleg, dél felé mozdultak el. 50 millió évvel ezelőtt aztán ezek találkoztak. Így jött létre a Maláj-szigetvilág” – magyarázta Sebastian Shimeld, az Oxfordi Egyetem evolúciós biológia professzora.
Ez azt jelenti, hogy valamikor a Wallace-vonal két oldalán elterülő szárazföldeket több ezer kilométernyi óceán választotta el egymástól. Pontosan ezért ennyire eltérő a növény- és állatviláguk.
Hogyan lehetséges, hogy a Wallace-vonal két oldalán ennyire eltérő növény- és állatfajok élnek?
De miért nem keveredtek össze ezek a fajok az idők folyamán? Tegyük fel, a nagytestű szárazföldi állatoknak nehéz átkelni a vízi akadályokon. De a madarak és a tengeri élőlények könnyedén megtehették volna.
A biológusok magyarázata szerint az állatok, madarak és tengeri élőlények teljesen eltérő ökoszisztémákban élnek, és minden faj a saját környezetéhez alkalmazkodott.
„Például sok ázsiai madárfaj az északnyugati szigeteket borító sűrű dzsungelekben él. Ezzel szemben a délkeleti – mondhatni ausztráliai – szigeteken inkább a szavannák és az eukaliptuszerdők az uralkodók. Ezekhez a körülményekhez pedig ezek a madarak nehezen tudnak alkalmazkodni. A víz alatti világ, különösen a korallzátonyok, szintén jelentősen eltérnek a Wallace-vonal két oldalán. Ez pedig befolyásolja a halfajok elterjedését” – tette hozzá Sebastian Shimeld, az Oxfordi Egyetem evolúciós biológia professzora.
Mely fajoknak sikerült mégis átlépniük a Wallace-vonalat?
Ugyanakkor néhány növény- és állatfaj meglepően igénytelennek bizonyult, és sikeresen meghonosodott a természeti akadály mindkét oldalán.
Ilyenek például a krokodilok, a denevérek, valamint a szivárvány eukaliptusz. Ez utóbbi a Fülöp-szigetekről származik, de remekül érzi magát a délkeleti szigeteken is.
A tudósok úgy vélik, hogy példájukat más növény- és állatfajok is követni fogják szépen lassan, és idővel a Wallace-vonal eltűnik. Ez a „nagy áttelepülés” azonban még további tízmillió évbe telhet.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
