Hogy hogyan néz ki a piramis és a fölé épült templom madártávlatból – ez a videó mutatja be:
Nem is olyan régen az ehhez hasonló, betemetett és földdel borított ősi építményeket az özönvíz következményeinek tulajdonították. De nézd meg ezt a fényképet:
A domb egy síkságon található. Ez azt jelenti, hogy a piramis felett legalább 70 méter magas, nagy agyagkoncentrációjú víznek kellett állnia. Elméletileg ez lehetséges, de honnan került oda ennyi víz? Egy óceán felől érkező tehetetlenségi hullám mindent az alapkőzetig lemosott volna. Vannak más magyarázatok?
Az agyag – egy, a Föld körül keringő vagy a légkörében szétesett aszteroida maradványa
Általában minden kisebb kozmikus test elég a légkörben. A nagyobbak elérik a felszínt. De ezek energiája hatalmas, és becsapódási krátereket kellene létrehozniuk. Ebben az esetben úgy tűnik, a finom por nem égett el, hanem leülepedett, és beborította az egész területet. De ha a Föld pályára állít egy kőaszteroidát, amely körülötte kering, akkor az elkezd szétesni, és a törmelék másodpercenként akár 200 tonnás mennyiségben is hullhat le.
Létezik egy másik verzió is:
Az agyag – vulkáni hamu
Nem kizárt, hogy a piramist és az egész területet méterek vastagon borító agyag valójában vulkánkitörésekből származó hamu. De hát az szürke – mondhatná az olvasó. Az agyag pedig barna vagy világosbarna. Kiderült, hogy a kitöréskor keletkező hamu lehet barna is, ha sok vas-oxidot tartalmaz. Nézd meg a kamcsatkai Sivelucs vulkán kitörése után készült fényképeket.
Agyag- vagy hamurétegeket találnak még az Északi-sark jegében is. A Földön vannak szupervulkánok, amelyek sokkal több hamut tudtak kibocsátani.
Ennek a verziónak ráadásul létezik „megerősítése” is. Ha megnézzük a térképet, Puebla városa gyakorlatilag több nagy vulkán lábánál fekszik – a várostól 45 km-re nyugatra található a máig aktív, hatalmas Popocatépetl vulkán.
35 km-re északkeletre pedig a Matlalcueyeitl vulkán található. Ezen a területen pedig számos kisebb, kialudt, úgynevezett monovulkán van.
Ez a magyarázat a hamuhullásra és annak agyaggá alakulására lehet a legvalószínűbb, amely megmagyarázza számos kultúra eltűnését virágkoruk csúcsán. Emellett szinte minden tényt megmagyaráz a világ ősi városaiban található, földdel betemetett építményekkel kapcsolatban.
De hogy teljes legyen a magyarázatok sora, bemutatok még egy verziót, amelyet egy konteós fórumban olvastam.
Az odahordott agyag – klímafegyver következménye
Az ókoriak nem voltak primitív emberek. Erről tanúskodik építményeik mérete, a kőmegmunkálás módszerei és az építkezések során mozgatott hatalmas tömegek. Nem kizárt, hogy olyan tudással is rendelkeztek, amely ma már nem elérhető számunkra. Például tudták, hogyan kell mesterséges forgószelet (vihart) előidézni.
Ha ezek ma is kialakulnak a természetben, és ezek a tornádók hosszú ideig stabilak és nagy erejűek, akkor, ismerve keletkezésük körülményeit, az ókoriak mesterségesen is előidézhették őket.
Néhány ilyen forgószél egy helyen képes lehetett egy egész várost földdel beborítani. Pontosan így tettek azok, akiknek feledésbe kellett meríteniük az akkoriban működő ember alkotta létesítményeiket. Agyaggal temették be őket, mesterséges tornádókat használva.
Ennek az információnak a forrása persze teljes mértékben bizonytalan. Ez a verzió teljes egészében sci-fi jellegű és ma még bizonyíthatatlan.
Ha bármilyen gondolatod támadt, vagy tudsz érdekes tényeket a Cholula agyaggal borított piramisával kapcsolatban – írd meg kommentben!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
