Ezek láttán is legalább annyi kérdés merül fel, mint a poligonális falazat láttán. Még ha elfogadjuk is, hogy ezek megkövesedett nyomok a korábban puha vagy képlékeny kőzetben, akkor hol vannak a paták nyomai azoktól az állatoktól, amelyek a kocsikat húzták? Nem kizárt, hogy a kőzet olyan volt, mint a félszáraz agyag. Az állatok súlya alatt nem maradtak nyomok, de a kocsik kerekei már benyomódtak.
A következő példa arra, hogy a geológia tévedhet sok kőzet eredetét illetően, az az idegen zárványok a gránitban.
Kavicsok a gránitban az Altaj hegységben. Úgy tartják, hogy a gránit magmás átkristályosodott kőzet. De valamilyen oknál fogva a kavicsok nem olvadtak meg benne. Nagyon úgy néz ki, hogy ezek a masszák alacsony hőmérsékletűek voltak.
A gránit ásványainak kristályosodása nem olvadékban, hanem oldatban történt. És nem ez az egyetlen példa rá.
Az alternatív változat szerint a gránit iszap eredetű (folyékony fluidolitok).
Még néhány példa, amely a folyékony vagy képlékeny masszák kiáramlásához köthető – az úgynevezett „kőgombák”.
Azt mondják, hogy a kőzetet az erózió formálta így. De ez is úgy néz inkább ki, mint egy képlékeny vagy folyékony kőzet kiáramlása, amely aztán betonként megszilárdult. A „kiáramlás” körüli laza kőzeteket pedig elmosta az erózió, a felszínen pedig megmaradt a „gomba”. Valahol ezek a kiáramlások oszlopos elválásokban kristályosodtak ki, hatszögletű oszlopokra váltak szét.
A kaukázusi dolmenek közelében sok ilyen formátlan kőzettömeg található. A dolmenek lemezeit is ezekből a képlékeny kiáramlásokból készítették.
A következő gyönyörű példa azt mutatja, hogyan alakult egy vélhetően ehhez hasonló „folyékony kő” a Kamenyec szent forrás rejtélyes köveivé Moszkva közelében.
Az erózió nem koptatja így a köveket. Valamiért itt megduzzadtak. Ezt egyébként a bentonit agyagok is tudják, ha vizet adunk hozzájuk: a térfogatuk 10-15-szörösére nő.
Miért nem fordulnak elő ma ilyen folyékony vagy képlékeny masszakiáramlások? Ha a következő geotektonikus katasztrófa során a magmás olvadékok a föld mélyén találkoznak a földalatti tengerekkel, akkor kiderül.
Feltételezhető, hogy az elképesztő hő és nyomás hatására a „folyékony” anyag a felszín felé nyomulva egy ideig képlékeny állapotban marad, majd fokozatosan megszilárdul. Ezt követően a geotektonikus katasztrófa túlélőinek lesz néhány évük arra, hogy ezeket a masszákat kedvükre felhasználják az építkezéshez.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
