A XVIII. században divatos, abroncsszoknyával (ún. panier-vel) és rengeteg alsószoknyával viselt női ruhák bonyolult felépítése megnehezítette a természetes szükségletek elvégzését.
Ezért az a kényelmes, hosszúkás, fogantyús váza, amely lehetővé tette a hölgyeknek, hogy könnyedén megoldják ezt a problémát, gyorsan népszerűvé vált. Csak fel kellett emelni a szoknyákat és… Pantallót abban az időben még nem hordtak, de amikor később divatba jött, azt is két, különálló szárból varrták, így nem kellett teljesen levenni.
A burdalukat fajanszból és porcelánból készítették, festett mintákkal díszítették. A XIX. században különösen divatba jöttek a „pajkos” burdaluk, amelyeknek az aljára szemeket festettek, mintha valaki figyelmesen kukucskálna alulról.
Az olcsóbb változatok készülhettek sárgarézből vagy agyagból is.
Másik alternatívát jelentettek a magas, lószerű állványra helyezett bidék. Az ilyen bidé mosakodásra is kényelmes volt.
A „vázát” (azaz magát a bidetálat) könnyen ki lehetett venni és kiöblíteni. Azonban ezeket csak a saját lakosztályokban használták, hiszen egy állványos vázát nem vihetsz mindenhova magaddal.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
