Van, aki egész Európa, mások szerényen csak Franciaország legrégebbi lakóházának nevezik. Nos, a helyiek még ennél is szerényebbek:
Akárhogy is van, a helyi útikönyvek szerzői szerint a Rue de Belvéze 10. szám alatti épület vagy a 14. század elején, vagy a 13. század végén épült (az adatok eltérnek).
Ez volt az az idő, amikor épp csak véget ért a tatárjárás Magyarországon. Ekkoriban Akkó – a keresztesek utolsó szentföldi védvára – még ellenállt a muszlimoknak.
A templomosok még büszkén felemelt fejjel jártak – rendjük Európa leggazdagabb és leghatalmasabb szervezete volt. Jeanne háza megőrizte építészeti sajátosságait és persze a szellemét azokból a sötét időkből, ami érthető módon vonzza az antikvitás szerelmeseit a világ minden tájáról.
A ház formája feltűnő – minden emelettel egyre szélesebb lesz. Ez a középkori városok építészetének egyik jellegzetessége. A beépíthető terület a várfalak közé szorult, a telekadó magas volt, így a házak szélességében gyakorlatilag nem, csak magasságukban nőttek.
Ugyanakkor a felső emeletek területe gyakran nagyobb volt, mint az alsóké. Ettől a jellegzetességtől az épületek furcsa formát öltöttek, a középkori város ilyen épületekkel beépített utcája pedig alagúttá változott, ahol a kiálló falak örök árnyékot vetettek.
Jeanne háza egy ideig csak állt és…
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
