Képzeld el: lemerülsz a Csendes-óceán mélyére, és ott egy takaros, sárga téglákból kirakott kövezett út fogad, pont olyan, mint az Óz, a csodák csodája mesében.
Négyszögletes sárga téglák, egyenes vonalak, mintha ősi építők gondosan alkottak volna meg egy kényelmes utat, hogy aztán hosszú évekig használhassák.
A kutatók viccesen csak az „Atlantiszhoz vezető útnak” nevezték el.
2022-ben a Nautilus kutatóhajó körülbelül egy kilométeres mélységben, nem messze Hawaiitól, a Nootka nevű tenger alatti hegy tetején örökítette meg ezt a csodát.
Itt fedezték fel a tudósok azt a képződményt, amit el is neveztek sárga köves útnak – és semmivel sem néz ki rosszabbul, mint a mesében.
Mi is ez valójában?
A legnagyobb valószínűség szerint az ősi civilizációknak semmi közük ehhez. Az internetes találgatások ellenére aligha van bármi kapcsolata a legendás Atlantisszal.
A tudósok szerint egy geológiai képződményről van szó, amelyet teljes egészében a vulkáni tevékenység hozott létre. A szerkezet leginkább egy ősi vulkáni tó kiszáradt fenekére emlékeztet.
De hogyan jön létre ilyesmi? A titok nyitja a láva. Amikor a víz alatt kitörés történik, a láva kiömlik és hirtelen lehűl. A nagy hőmérséklet-különbség miatt a kőzetben repedések keletkeznek. Ráadásul nem is akármilyenek, hanem olyanok, amelyek közel 90 fokos szöget zárnak be. És íme, kész is a téglafal.
De miért alakul ki ilyen geometriai pontosság, mikor a természetre nem jellemzőek az egyenes vonalak?
A válasz a hűlés fizikájában rejlik. Amikor a forró láva gyorsan veszít a hőjéből, a kőzetben keletkező feszültségek egyenletesen oszlanak el. A repedések olyan formát vesznek fel, ahol a belső feszültség a minimálisra csökken. Ez pedig leggyakrabban éppen a téglalap alakzat.
A szárazföldön is találhatunk hasonló természeti képződményeket. Ilyen például a híres Óriások útja Írországban.
De miért sárga a színe? Ez a kőzet kémiai sajátosságain múlik. Egy kis vas és mangán – és amikor ezek oxidálódnak, a felület jellegzetes sárgás árnyalatot kap. Mintha a tengerfenéken égetett csempéket látnánk.
Jelenleg ez a sárga út a nehezen kiejthető nevű Papahānaumokuākea Tengeri Nemzeti Emlékmű része. A tudósok azt tervezik, hogy tovább vizsgálják ezt az egyedülálló tájat. És nem csupán azért, mert gyönyörű.
Az ilyen leletek ablakot nyitnak bolygónk múltjára. Láthatjuk, hogyan működik valójában a földkéreg, hogyan formálódik a tengerfenék domborzata, és hogyan viselkednek a kőzetek extrém körülmények között.
A vizsgált terület a világ egyik legkevésbé feltérképezett zónája. A Papahānaumokuākea körzetében a tengerfenéknek mindössze 3%-át térképezték fel eddig. Minden más „fehér folt”. Ki tudja, milyen ösvények és csodák rejtőznek még ott.
A „sárga köves út” arra emlékeztet minket, hogy a Föld is tud olyan jól építkezni, mint az ember. Csak éppen mások a szerszámai: láva, víz, nyomás és több millió évnyi türelem.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
