A modern autók néha már azelőtt rozsdásodni kezdenek, hogy egyáltalán visszafizetted volna értük a hitelt.
Az indiai Delhiben áll egy vasoszlop, amely dinasztiákat, háborúkat és tűzvészeket élt túl. És mindezt festékréteg vagy korróziógátló bevonat nélkül.
Több mint 1600 éve áll kitéve a szélnek, esőnek és a tűző napnak, az oszlop mégsem változott szinte semmit. Ez persze egy csomó pletykát szült titkos technológiákról.
És valóban: a hatékony, elfeledett technológiák és egy kis… szerencse kombinációja hozta létre az ősi kohászatnak ezt a csodáját. Amit a modern tudomány módszereivel egyelőre nem sikerül megismételni.
Csandragupta oszlopa: fenséges emlékmű, amelynek összetétele titkot rejt.
A delhi Kutub Minár komplexumban, egy mecset romjai között láthatod ezt a hatalmas fémoszlopot. A magassága 7 méter 21 centiméter, a súlya pedig 6,5 tonna.
Az oszlop felszíne kékesfekete, és szinte egyáltalán nincs rajta rozsda. Ez az a bizonyos delhi vasoszlop – vagy ahogy a történészek nevezik, a Kutub-oszlop.
Az oszlopot az 5. század elején készítették. II. Csandragupta király Visnu isten tiszteletére állíttatta, hogy megörökítse diadalait. És tényleg volt egy sor sikeres győzelme a szomszédai felett: egyesítette Indiát, hozzácsatolva más indiai népeket (persze kard által, abban az időben máshogy senki nem csatlakozott volna).
Másfél méter magasságban karcolások láthatók – ezeket egy hódító kardja hagyta, aki megpróbálta kivágni az oszlopot.
Tetejét egykor Garuda szobra díszítette – a mitikus madáré, amely a védelem jelképe. A 11. században az oszlopot átszállították Delhibe. Ami egyébként önmagában is nagy teljesítmény: próbálj meg daruk nélkül elgörgetni egy vasúti kocsi súlyával vetekedő monolitot.
Az oszlopot 1200 kilométerre szállították el. Kézi erővel mozgatták, fahengerek, speciális kocsik és csapágyak segítségével. Az út majdnem fél évig tartott.
A 17. században Akbar uralkodó porcelánréteggel vonta be az oszlopot, hogy megvédje a fémet. A porcelán darabjai a mai napig láthatók rajta.
A felületén egy ezüstberakásos szanszkrit felirat olvasható: „Csandra király, aki szépséges, mint a telihold, Visnu tiszteletére emelte ezt az oszlopot.”
Éghajlat és kémia: hogyan győzte le az oszlop a korróziót?
Mítoszokból nincs hiány. Egyesek úgy vélték, űrbéli barátaink műve. Mások azt állították, hogy „mágneses”, és teljesíti a kívánságokat, ha hátulról átöleled és összezárod a kezed. A turisták olyan lelkesen ölelgették az oszlopot, hogy 1997-ben kénytelenek voltak kerítéssel körbevenni.
Minket viszont más érdekel: hogyan állhatott ott a vasoszlop ennyi ideig anélkül, hogy megrozsdásodott volna.
A 13. században egy erős földrengés miatt 7 milliméternyit megdőlt az oszlop. De kibírta – se egy repedés, se egy csorbulás.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
