Érdekesség, hogy a XVI. században itt jött létre az Imerina Királyság, amely a XVIII. században, Andrianampoinimerina király uralkodása alatt érte el virágkorát. Aztán 1895-ben Franciaország bekebelezte Madagaszkárt gyarmatbirodalmába. Ez természetesen nagyban befolyásolta a sziget fejlődését. Például a keleti rész a kikötőivel a kereskedelem és a gazdasági tevékenység központjává vált.
Gazdaság és jelenkor
Napjainkban az Indiai-óceán felé néző keleti partvidék továbbra is fejlettebb. Toamasina (Tamatave) kikötője bonyolítja le az ország tengeri szállításainak nagy részét. Ezzel szemben a nyugati oldal, bár közelebb van Afrikához, nem ennyire aktív. A száraz éghajlat és a gyakori aszályok akadályozzák a mezőgazdaság és a nagyobb települések fejlődését.
De vannak előnyei a nyugati résznek? Természetesen! Például itt nőnek a fenséges majomkenyérfák (baobabok) és itt találhatók azok a száraz erdők, amelyek vonzzák a turistákat.
És mi a helyzet Afrikával?
Madagaszkár földrajzilag Afrikához tartozik, de valójában mindig is közelebb állt Ázsiához – történelmileg és kulturálisan egyaránt. Gondolj csak a kalózokra, akik a XVII-XVIII. században a szigetet támaszpontjukká tették, és nyomot hagytak a helyi kultúrában.
Miért választják tehát a lakosok a keleti részt?
A keleti partvidék egyszerre jelent biológiai sokféleséget és gazdasági lehetőségeket. Az éghajlat persze kihívásokkal teli, de itt könnyebb fejleszteni a nemzetközi kereskedelmet a tengeri útvonalaknak köszönhetően. Ezzel szemben a nyugati rész, Afrika közelsége ellenére, továbbra is „vad vidék” marad.
A lényeg
Madagaszkár egy lenyűgöző hely, ahol összefonódik a természet, a történelem és a kultúra. A lakosok nem véletlenül választják a keleti részt: ez a vidék gazdag erőforrásokban, és kaput nyit a világpiacokra.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
