A 18. század elején született Lübeckben, és az életét hihetetlen legendák övezik.
Például azt mesélték, hogy már csecsemőkorában egész mondatokban beszélt. Egyéves korára szinte az egész Bibliát tudta, háromévesen pedig már a világ történelmében is jártas volt, sőt, erről a témáról beszédet is mondott IV. Frigyes dán király előtt.
A lübecki csodagyerek azonban nem érte meg az ötödik születésnapját. A fiú fokozatosan elkezdett sorvadni. Sem a friss levegő, sem a tejbegrízek, sem a gyógyszerek nem segítettek rajta. Miért hunyt el ilyen korán a fiatal zseni? És mi volt az utolsó mondata?
A régi metszeten látható fiút Dánia és Norvégia uralkodója, IV. Frigyes „Mirakulum”-nak nevezte, ami latinul csodát jelent. A gyermek már hároméves korában a királyi palotában találta magát. Az uralkodó személyesen akarta látni a kis géniuszt, akinek a híre egész Európában elterjedt.
Christian Heinrich Heineken 1721-ben született. Apja meglehetősen középszerű építész volt, anyja művészeti cikkeket árusító boltot működtetett, és az akkoriban divatos alkímiával foglalkozott. A baba már 10 hónaposan elkezdett beszélni – tisztán megismételt minden hallott szót. Ettől a pillanattól kezdve a fiú mindenkit ámulatba ejtett, aki látta.
Egyéves korában emlékezetből sorolta fel az Ószövetség Pentateuchusának főbb eseményeit. Kétévesen pedig már az egész Szentírást kívülről idézte.
Christian kedvenc könyve a Jan Amos Komenský cseh pedagógus által írt latin nyelvű „Érzéki világkép” című illusztrált enciklopédia volt. A szülei nem győztek betelni a zseniális fiukkal. És igyekeztek, hogy minél több ember megismerje őt.
A nem nemesi származású németek számára ez volt az egyetlen lehetőség, hogy világhírnévre tegyenek szert. A környékükről emberek százai utaztak el hozzájuk, hogy lássák a zseniális gyermeket..
A királyhoz, pláne a szomszédos Dániába való meghívásról a csodagyerek családja álmodni sem mert volna.
Az unatkozó királyi udvar élvezte ezt az újfajta szórakozást. Még a legnevetségesebb kérdésekre is világosan és logikusan válaszolt a fiú, bár az udvaroncokkal való kommunikáció igazi kínlódás volt számára – a gyereket egyszerűen nem hagyták békén. Pihenésről vagy a szokásos gyerekjátékokról szó sem esett.
Ez egyébként igaz volt. Christian Heineken tényleg csak kását evett Szofi Hildebrandt dajkája ragaszkodására. Az idős nőnek valamilyen megmagyarázhatatlan hatalma volt a csodagyerek családja felett. Szót fogadtak neki, még akkor is, amikor később a gyerek súlyosan megbetegedett.
Ezt az autoimmun betegséget cöliákiának is nevezik. Ilyen diagnózis esetén a kása, mint a legtöbb gabonaféle, egyszerűen ellenjavallt.
Ennek eredményeként Christian Heineken ágynak esett. Nem tudott aludni, elvesztette az étvágyát, az egész teste vizesedett, és a fiút folyamatosan erős izom- és ízületi fájdalmak gyötörték. Igyekezett nem mozogni, csendet követelt, és állandóan sírt.
A szülők a jelek szerint egyszerűen figyelmen kívül hagyták…
A cikk még nem ért véget! Folytatás a következő oldalra kattintva!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
