A mágneseket gyakran patkó alakban ábrázolják, piros és kék színekkel jelölve az északi és déli pólusokat.
Ez az egyszerűsített ábrázolás azonban félrevezető lehet a mágneses anyag tulajdonságaival kapcsolatban.
A valóságban a mágneses tér nem hirtelen változik az egyik pólustól a másikig. A mágneses tér fokozatosan oszlik el a mágnes teljes hosszában. A patkó alakú ábrázolás ezt a fokozatosságot nem tükrözi, és téves benyomást kelthet a mágneses tér eloszlásáról.
A hirtelen átmenetek fizikailag nem lehetségesek. Szinte minden esetben, amikor egy tulajdonság határértékéről beszélünk, az csak közelítő érték. Bizonyos esetekben, mint az abszolút nulla fok vagy a maximális áramerősség, valóban éles átmenetek figyelhetők meg. Azonban amikor az anyag olvadáspontjáról, fázisállapotáról vagy szerkezetéről beszélünk, nem állíthatjuk határozottan, hogy pontosan 500 foknál válik folyékonyá az anyag, és 499 foknál még szilárd. Az ilyen közegek és határfeltételek vizsgálata a fizikusok számára komoly kihívást jelent.
Most térjünk vissza a mágneshez. A mágnesek nem csak patkók, hanem egyszerűbb formák, mint például rudak is lehetnek. A mágneses tulajdonságaik nem hirtelen változnak a hosszuk mentén. Ennek megértéséhez meg kell vizsgálnunk, hogy mi okozza a mágnesességet.
A mágnesek mágnesesen kemény anyagból készülnek. Ellentétben a mágnesesen lágy anyagokkal, amelyek csak elektromos áram hatására vagy mágneses térben mágnesesednek, a mágnesesen kemény anyagok állandó mágnesességgel rendelkeznek. Ha egy mágnest felhevítenénk egy kemencében, elveszítené a mágneses tulajdonságait. Mivel a kemence a szerkezetet pusztítja el, arra következtethetünk, hogy a mágnesesség a szerkezettel függ össze.
A mágneses anyag szerkezete nem rendezett. A párosítatlan elektronok szabadon mozognak, és mágneses momentumot hoznak létre. Minél több elektron mozog ugyanabba az irányba, annál erősebb a mágneses tér.
A mágneses teret létrehozó zónákat mágneses tartományoknak nevezzük. A mágneses tulajdonságokat a tartományok tájolása határozza meg.
Megértettük, hogy a mágneses tulajdonságokat elektronok hozzák létre, amelyek egyirányú mozgásukkal mágneses teret hoznak létre, hiszen minden mozgó töltés mágneses teret hoz létre maga körül. Tehát az egyik oldalon az elektronok az egyik irányba forognak, a másikon pedig a másikba?
De hogyan magyarázzuk meg akkor, hogy ha egy mágnesrudat kettétörünk, az arányosan elveszíti a mágneses tulajdonságait, és ahol az északi pólus volt, ott hirtelen déli pólus lesz? Mi kényszeríti az elektronokat arra, hogy megváltoztassák a mozgásirányukat?
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
