Ez több tényezővel is összefügg: a nagy távolságra történő lövés tapasztalatának hiányával és azzal a kockázattal, hogy egy hibás lövés elárulja a pozíciójukat. Az idő múlásával a mesterlövész puskák lőtávolsága jelentősen megnőtt a fegyverekben és a célzókészülékekben alkalmazott új technológiák fejlődésének köszönhetően.
Például Craig Harrison brit mesterlövész 2009-ben 2475 méteres távolságból talált el célpontokat Afganisztánban. 18 évvel később pedig egy kanadai mesterlövész új rekordot állított fel, közel 3,5 kilométeres távolságból eltalálva egy célpontot.
Ahogy mondtam, az első lövésre történő találat nagy szerencsének számít, de néha az egész művelet kimenetele múlhat rajta, különösen a rendőrségi mesterlövészek esetében. Túszhelyzetekben vagy robbanószerkezet aktiválásának megakadályozásakor a lövésznek nincs második esélye. A rendőrségi mesterlövészek azonban általában rövidebb távolságokon dolgoznak, ami növeli az első sikeres lövés valószínűségét. Így a mesterlövészek továbbra is szembenéznek a pontosság kihívásaival és azzal a szükségességgel, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a változó körülményekhez, arzenáljukban lévő összes technológiai fejlesztés ellenére.

Láttad már a filmekben, hogy milyen lyukakat ütnek a mesterlövész puskák golyói? Engem mindig meglepett, hogy milyen kicsik és tiszták. A valóságban viszont, ha egy mesterlövész fejen talál valakit, az esetek felében a fej egyszerűen szétrobbanhat. A mesterlövész puskák, különösen a katonai körülmények között használtak, hatalmas pusztító erővel rendelkeznek.
Egy ilyen puskából kilőtt golyó hatalmas mennyiségű energiát hordoz, ami elegendő nagy távolságok megtételéhez. Ez az energia biztosítja a golyó pusztító hatását a célpontra. Például egy 50-es kaliberű puskából leadott lövés áthatolhat egy golyóálló mellényen, hatalmas lyukat hagyva maga után, és ha a golyó áthalad, még jelentősebb kimeneti nyílást hagy maga után.
Gyerekkoromban mindig is egy hőérzékelő optikai irányzékról álmodtam. Nagyon menő, hiszen hatalmas távolságokra látsz el vele, még a koromsötétben is. A filmekben és játékokban az irányzékokat gyakran szupertechnológiás eszközökként ábrázolják, amelyek hihetetlen dolgokra képesek, például meg tudják állapítani az ellenség rangját hatalmas távolságból. A valóságban azonban ez egyáltalán nincs így.
A legtöbb mesterlövész puska irányzéka 10-20-szoros nagyítást biztosít, ami persze lehetővé teszi a célpont tisztább látását nagy távolságra, de nem annyira, hogy apró részleteket, például a váll-lapokon lévő csillagokat is meg lehetne figyelni. Szóval a mesterlövész feladata nem az ellenség részletes tanulmányozása, hanem sokkal inkább a célpont pontos és hatékony eltalálása.
Azt is fontos megérteni, hogy a pontos lövés nem csak attól függ, hogy a célpont az irányzék keresztszálának közepén van-e. Néhány irányzékon még hagyományos keresztszál sincs. Ehelyett sokkal fontosabb olyan tényezőket figyelembe venni, mint a szél, a terep sajátosságai, a hőmérséklet és még a Föld forgásával kapcsolatos Coriolis-hatás is. Ezért is butaság azt gondolni, hogy egy mesterlövész egy jó látású ember, aki képes a keresztszálat az ellenség fejére irányítani. A dolog sokkal bonyolultabb. Különösen a fejre leadott lövések esetében. Mindjárt elmagyarázom, miért.

Ahhoz, hogy valaki átmenjen a mesterlövész képzés nehéz felvételijén, a jövőbeli jelölteknek számos olyan vizsgát kell teljesíteniük, amelyek bizonyítják fizikai felkészültségüket és speciális képességeiket. Először is sikeresen kell teljesíteniük három fizikai gyakorlatot: 100 méteres futás legfeljebb 13 másodperc alatt, legalább 17 húzódzkodás, és 3 kilométeres terepfutás harci öltözetben 12 perc 30 másodperc alatt.
Természetesen a világ különböző hadseregeiben és még az egyes alegységeken belül is kissé eltérőek a követelmények, de általánosságban hasonlóak a paraméterek. A fizikai felkészültségen túl a jelölteknek bizonyítaniuk kell a pontos lövés, a tájékozódás és az álcázás képességét is. Különös figyelmet fordítanak a megfigyelőképességre és a vizuális memóriára: a jelölteknek emlékezniük kell és fel kell ismerniük a nehezen észrevehető célpontokat, amelyeket ezután áthelyeznek és elrejtenek. Azt is ellenőrzik, hogy a jelölt képes-e megőrizni nyugalmát a lövés előtt, ami különösen fontos a lövés pontossága szempontjából.
Maga a vizsga igazi állóképességi és képességpróba, például Oroszországban 6 órán át tart. Magában foglalja a támasz nélküli fekvő helyzetből különböző célpontokra történő lövészetet, egy 20 km-es gyalogos túrát teljes harci felszerelésben speciális képességek gyakorlására és tereprajz készítésére szolgáló feladatokkal, valamint az álcázási készségek ellenőrzését és a lőtéren végzett gyakorlatok megismétlését.
De a kiválasztás után még nem válik profivá az ember, még több évnyi folyamatos lövészet áll előtte. Hiszen egy mesterlövész puska elsajátításához legalább 1000 lövésre van szükség, ahogy azt az amerikai katonai iskolában is mondják. Egyébként a világ összes mesterlövészének van egy íratlan kódexe, most elmesélem a főbb szabályait.
Például a profi mesterlövészek hajlamosak elkerülni a jó rálátással rendelkező ideális lőállásokat. Miért? A bonyolultabb és kevésbé nyilvánvaló helyek csökkentik a lebukás kockázatát. A lövés leadása után a mesterlövészek általában azonnal megváltoztatják a pozíciójukat, hogy elkerüljék a felderítést és a megsemmisítést.
Háborús körülmények között van egy szabály, hogy nem szabad vízhordókra lőni, mivel ez a konfliktus mindkét oldalán a kulcsfontosságú erőforrások kölcsönös megsemmisítéséhez vezethet. És mindenkinek enni és innia kell. Van egy olyan szabály is, hogy egy katonának fegyverrel a kezében kell meghalnia, nem pedig védtelen állapotban, például a vécén, lehúzott nadrággal. Egyébként a szükségletekről, ahogy megígértem, mindjárt mesélek!

A „fejlövések” témája a mesterlövész gyakorlatban valóban nem egyszerű. Bár a filmekben és videojátékokban a fejre leadott lövéseket gyakran az ellenség kiiktatásának ideális módjaként ábrázolják, a gyakorlatban ez jóval bonyolultabb. Miért? Először is, a célpont feje kicsi a test többi részéhez képest, ami megnehezíti az eltalálását. Ráadásul a fej rendkívül mozgékony: a célpont elfordíthatja, ami még nehezebbé teszi a pontos célzást. Emiatt a tapasztalt mesterlövészek gyakrabban választják célpontnak a törzset, amely nagyobb és stabilabb célpontot jelent.
Másodszor, van egy taktikai szempont is, amely az ellenség megsebesítésével, nem pedig megölésével kapcsolatos. Egy megsebesült katona vagy tiszt több problémát okozhat az ellenségnek, mint egy halott. Ez azért van, mert egy sebesült ellátása jelentős erőforrásokat igényel: orvosi segítséget, kórházi ágyat, időt és erőforrásokat a kezeléshez és a felépüléshez.
Így az ellenség megsebesítése nagyobb hatással lehet az ellenség harci hatékonyságára és logisztikájára, mint a megölése. Összességében a mesterlövész feladata nem csupán az ellenséges katonák kiiktatása, hanem az ellenségre gyakorolt taktikai hatás is, amely magában foglalhatja a megsemmisítést, a demoralizálást és az ellenséges fél számára történő további nehézségek okozását is.
Ezért a katonai mesterlövészek ritkán lőnek fejre, amiért még jobban gyűlölik őket. Hiszen egy megsebesült katona napokig fekhet a harcmezőn, miközben a bajtársai félnek megközelíteni őt a mesterlövész hatótávolságán belül. És ahhoz, hogy valaki készen álljon ilyen alattomos dolgokra, bizonyos pszichológiai tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Ezért a következőkben elmesélem, milyen követelmények és felvételi kritériumok vonatkoznak erre a katonai szakterületre.

A pozícióban való várakozás valóban nem egyszerű és kényes kérdés. A mesterlövész munkája gyakran megköveteli, hogy hosszú ideig egy helyen maradjon anélkül, hogy elmozdulhatna, pedig mindannyian emberek vagyunk, és a szükségleteink ugyanazok. Mit lehet tenni?
Néhány profi egyszerűen kibírja, ameddig csak lehet, mások mindig visznek magukkal egy kis palackot vagy óvszert, ami nem foglal sok helyet, de lehetővé teszi a szükségletek elvégzését észrevétlenül, felesleges zaj nélkül. Egy másik lehetőség a felnőtt pelenka.
Megkérdezheted, hogy miért nem egyszerűen csak elintézik a dolgukat oldalt vagy maguk alá? Először is, a mesterlövész akkor elveszíti a lehetőséget, hogy figyelje a környezetet, ráadásul a lebukás kockázata is megnő. Ugyanaz a vizeletszag felkeltheti az őrkutyák vagy más állatok figyelmét. És nem mellesleg, senki sem szereti összehugyozni magát.
Maguk a mesterlövészek nem igazán szeretnek beszélni a munkájukról, hiszen gyakorlatilag csak egyetlen célért élnek – hogy halált hozzanak. Gyakran a profi mesterlövészek vallomásaiból kiragadott (kétértelmű) kijelentések miatt alakulnak ki olyan mítoszok és sztereotípiák erről a szakmáról, amik aztán a képernyőről időről-időre visszaköszönnek ránk.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: