A Himalája ezenkívül különleges éghajlati feltételeket teremt, befolyásolva a monszunokat, amelyek jelentős mennyiségű csapadékot biztosítanak a régióban. Szóval a hegyektől délre eső terület az egyik legalkalmasabb a mezőgazdaságra.
És ha a vízről beszélünk, a Himalája egy igazi édesvíztározó, amelyet mennyiségét tekintve csak a sarki jégtakarók köröznek le.
India három legnagyobb folyója – az Indus, a Gangesz és a Brahmaputra – ezekből a hegyekből ered, és táplálják India hatalmas északi síkságait. Ha összehasonlítjuk a domborzatot és a népsűrűséget, akkor éppen egy összefüggést fogunk látni:
Hiszen a mezőgazdaság számára az édesvíz kulcsfontosságú tényező. A gleccserekből származó állandó vízellátás termékennyé teszi a talajt, és lehetővé teszi a rizs, a búza és más növények termesztését.
Ezért lett Észak-India a hatalmas síkságaival és termékeny talajával emberek millióinak otthona. Az északi régiók, mint például Uttar Pradesh és Bihar, India igazi „éléskamráivá” váltak. Ez vezetett ehhez a demográfiai robbanáshoz: ahol van munka, van mezőgazdaság, ott van élet.
Hasonlítsuk össze hazánkkal és Európával. Uttar Pradesh mérete körülbelül akkora, mint Románia, ám amíg Romániában csak körülbelül 20 millió ember él, addig Uttar Pradeshben 241 millió! Ez Európa teljes lakosságának a fele.
Ebben az esetben pedig érdemes figyelmet fordítani a dél földrajzi sajátosságaira. A nyugati és keleti Ghátok, amelyek a part mentén húzódnak, akadályt képeznek a tenger felől érkező esőzések számára. A Nyugati-Ghátok különösen erősen blokkolják a monszunszeleket, ami India déli részének sok területét meglehetősen szárazzá teszi.
A folyók itt nincsenek olyan szerencsés helyzetben, mint az északi „testvéreik” – nem gleccserek táplálják őket, hanem esővíz, ami a vízellátás bizonytalanságát jelenti.
Évszaktól függően néhány folyó vagy kiszáradhat, vagy kiönthet. Ez természetesen mindkét esetben komoly problémákat okoz a mezőgazdaság számára, és következésképpen visszatartja a népességnövekedést. Ugyanakkor délen is vannak sűrűn lakott területek, de nagyon kevés van belőlük, és többnyire a tengerparton találhatók.
Érdekes, hogy Mumbaiban, amely a térképünkön jelzett vonaltól délre található, a népsűrűség összehasonlítható a sűrűn lakott New Yorkéval, de az életkörülmények gyakran egyáltalán nem olyan kényelmesek.
Ezzel szemben az északi államokban az embereknek valamivel több kedvező élettér áll rendelkezésükre, és megélhetésük főként a földművelésből származik. Nagy népsűrűségük ellenére az északi régiók a mezőgazdasági lehetőségeknek köszönhetően élhetőbbek maradtak.
India előtt számos kihívás áll. A becslések szerint 2050-re az ország lakossága további 200 millió fővel fog növekedni. Ez természetesen feszültséget okoz, különösen az északi sűrűn lakott területeken, ahol már most is szűkös a hely.
Azonban a történelmileg kialakult tényezők, mint a termékeny föld, a vízellátás és a kedvező éghajlat továbbra is vonzani fogják az embereket Észak-Indiába. Ezzel nem lehet mit tenni.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
