5. Miért volt szükség csőrre a pestisdoktor maszkján?
A pestisorvosok maszkját valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. A csőr azonban nem a megfélemlítéshez kellett: az orvosok erős illatú anyagokat tároltak benne, például ecetben áztatott ruhát, virágokat, gyógynövényeket vagy kámfort. Úgy tartották, hogy ezek egyfajta „szűrőként” funkcionálnak és megvédik az orvosokat a betegségtől. Ez az ikonikus ruha azonban csak a 17. században jelent meg, így valójában semmi köze a középkorhoz.
A történelem első ismert pandémiája a 6. század közepén tomboló pestis járvány volt, ami becslések szerint 125 millió ember életét követelte Európában és Ázsiában. A legpusztítóbb járvány mégis a 14. században tomboló fekete halál volt: a Kelet-Kínából induló járvány egész Európát megfertőzte, és Oroszországot is elérte. Európában több mint 25 millió ember halt meg a járványban, ami a kontinens akkori lakkosságának mintegy egyharmadát jelentette.
6. Miért voltak lyukak a katedrálisok falain?
A középkorban épült székesegyházak falain előszeretettel helyeztek el apró nyílásokat, – ún. hasioscope-okat – melyeken keresztül látni lehetett, hogy mi történik az épületen belül. Erre azért volt szükség, hogy a templomból kitiltott – például leprás – embereket se fosszák meg az egyháztól teljesen. Ezek a lyukak legtöbbször az oltárra néztek, így a kívül álló leprások is részesei lehettek a szertartásoknak.
7. Miért voltak óramutató járásával megegyező irányúak a csigalépcsők?
A középkori várakban található spirál lépcsők mindig az óramutató járásával megegyező irányban kerültek kialakításra, és ennek igen egyszerű oka volt. Az építéskor ugyanis az esetleges ostrom közben közben kialakult közelharc lehetőségét tartották szem előtt: a lentről érkező ellenségnek így sokkal nehezebb a jobb kezével harcolni, mint a felülről saját várát védő csapatoknak. A lépcső aljáról érkező emberek így kénytelenek voltak a gyengébb kezükkel harcolni.
A csigalépcsőknél más trükköket is alkalmaztak: a lépcsőfokok olykor különböző magasságúak és szélességűek voltak, így az ellenséges csapatok katonái – mivel nem ismerték azok tervezési jellemzőit – gyakran megbotlottak és elestek.
Egy jól ismert kivétel van ez alól: a Waldstein-család egyik kastélyában például az óramutató járásával ellentétes irányban lettek kialakítva a lépcsők, mivel a család majdnem minden férfitagja balkezes.
8. Hogyan lett Buddha keresztény szent?
Még a római katolikus vallás gyakorlói sem biztos, hogy tudják: a november 27-én ünnepelt „szentjük”, Jozafát ki is valójában.
Európában a középkorban roppant népszerű volt a „Barlám és Jozafát” című regény. Mivel a regényben szereplő Jozafát története sok közös vonást mutat az indiai legendákban szereplő Buddhával, ezért a kutatók egyetértettek azzal, hogy ez tulajdonképpen Buddha történetének keleti keresztény átdolgozása.
9. Miért harcolnak a középkori lovagok csigákkal?
A 13. század végén bizonyos csigákkal küzdő lovagok rajzai jelentek meg a Franciaország északi régióiban létrehozott kéziratok margóin. A tudósok nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy miért tetszettek ezek az állatok a középkori művészeknek, de több változat is létezik. Az egyik szerint a gázukból kibújó csigák egyfajta jelképei a halálból való feltámadásnak.
Egy másik változat szerint a csigák a gyávaság szimbólumai, egyfajta gúny-kellékek. A legvalószínűbb elmélet szerint a csigák mégis inkább a longobárdok jelképei, akik ebben az időben nagy ellenségei voltak a franciáknak. Ezt alátámasztja többek között az is, hogy a rajzok készítésének idején roppant népszerű volt egy bizonyos „Longobárdok és a csigák” című vers a franciák körében.
Érdekesség: a „zálogház” szó is épp a longobárdok miatt jelent meg, ekkoriban ugyanis előszeretettel foglalkoztak uzsorával – talán ennek is volt köszönhető az őket körülvevő ellenszenv.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
