Találtál egy patkót – mit jelent ez? Hogy valahol egy szegény ló mezítláb szaladgál. (részlet egy régi viccből)
De valójában – miért patkolják meg a háziasított lovakat, ha a vad társaik a természetben tökéletesen elvannak „mezítláb” is? Most részletesen és szemléletesen elmagyarázom neked.
Először röviden mesélek neked a ló patájáról és annak szerkezetéről. Ez egy egyedülálló dolog, amit a leleményes természet a jobb futás érdekében talált ki – a lónak lényegében mind a négy végtagján csak egyetlen nagy lábujj maradt meg, amelyet ráadásul erős szaruanyag (pata) nőtt körbe. Egyébként, körülbelül ugyanabból az anyagból állnak a te körmeid is, kedves olvasóm.
Igen, valóban, a vadlovak a vadonban tökéletesen megvannak a patkók nélkül. És az ember találta ki, hogy a lovak patájára még további acél „cipőt” is kell szögelni. Miért?
Ennek két fő oka van. Most meg is nevezem őket neked.
A legbanálisabb ok: a lovak a vadonban kíméletesebb felületen közlekednek. Természetes élőhelyük a száraz sztyeppék vidéke, többé-kevésbé puha talajjal.
Vagyis a vadlovak nem aszfalton, jégen vagy macskakövön vágtatnak, hanem puha talajon. Ráadásul rendszeresen pihennek, ahogy a testük, lelkük és szívük diktálja – ahogy mondani szokás. És ezért kopnak és nőnek egyenletesen a vadlovak patái. Körülbelül úgy, mint neked vagy nekem a lábkörmeink.
A háziasított lovaknak ráadásul extra terhet is kell cipelniük. Lovast vagy egy egész, nehéz szekeret.
Egyszerűbben fogalmazva: megjelenik egy „bónusz”, amellyel az anyatermészet nem számolt, amikor a ló patáját „tervezte”. Emiatt a paták gyorsabban kopnak, mint ahogy nőni tudnának. Ennek eredményeként pedig a ló végül úgymond „a csupasz lábujján” kezd járni. Megsebzi magát és sérüléseket szenved.
Ezért van szükségük a háziasított lovaknak patkóra: ezek az eszközök ellensúlyozzák a paták túl gyors kopását, amelyet a köveken való futás és a plusz súly okoz.
Egyébként van egy olyan vélekedés is, hogy a patkó nem véletlenül számít a nagy szerencse szimbólumának. Létezik egy érdekes elmélet, miszerint ez a hagyomány az ókori időkből ered, amikor az akkori menő uralkodók és hadvezérek lovait az ünnepnapokon aranypatkókkal patkolták meg.
Az út mentén találni egy ilyen nemesfémből készült tárgyat valóban nagy szerencse volt akkoriban egy egyszerű ember számára. 🙂
Hogyan jelentek meg a patkók?
Érdekes, hogy az ember már a lovak háziasításának kezdetétől fogva gondoskodott valamiféle patavédelemről. Igaz, eleinte ezek egyszerű bőrzsákocskák voltak, amelyeket kötelekkel rögzítettek a patákra.
A zsákocskákat aztán sokkal tartósabb vaslemezek váltották fel, amelyeket behajlított szélekkel vagy speciális kampókkal erősítettek a patákra. Így jártak el például már az ókori rómaiak is, akik különleges „hipposzandált” adtak a lovaikra.
Azt azonban, hogy a patkókat szögekkel rögzítsék a lovak patájához, az ember történelmi mércével mérve nem is olyan régen találták ki – csak nagyjából kétezer-valahányszáz évvel ezelőtt. Úgy tartják, ezt a megoldást az ókori gallok találták ki, akik a mai Franciaország területén éltek – nesze neked a barbárok…
A lópatkók modern formája végül valahol az i. sz. I. évezred vége felé szilárdult meg. Bár például a mongolok még Dzsingisz kán idején, a XIII. században sem patkolták meg a lovaikat. Már csak azért sem, mert a félig nomád sztyeppei népek nem igazán szerettek kovácsműhelyeket és kovácsokat magukkal cipelni. Ha kellett, egyszerűbb volt magát a lovat lecserélni.
És igen – hadd nyugtassalak meg téged, kedves érzékeny lelkű olvasó: nem, a ló a patkolás során nem érez semmilyen fájdalmat. A szög csak és kizárólag a külső szarurétegbe hatol, anélkül, hogy a pata érzékeny belső részét érintené.
Egyébként a különböző típusú lovakhoz különböző patkók valók.
Például a „hétköznapi” lovakhoz puha, alacsony széntartalmú acélból készül a patkó. Míg a gyors versenylovaknak, különösen azoknak, amelyek lóversenypályákon futnak, a kovácsok könnyebb, alumínium patkókat készítenek.
Manapság léteznek gumi- és műanyag patkók is. Sőt, vannak speciális ló „csizmák” is – olyan lábbelik a lovak számára, amelyeket egyszerűen fel lehet adni a patára, anélkül, hogy odaszögeznék.
Léteznek speciális téli patkók is, valódi szegecsekkel (stoplikkal) – majdnem mint a terepmotorokon a téli gumi.
Meg kell jegyeznem, hogy a fém patkó, sajnos, a pata védelme mellett kárt is okoz a lónak. Ugyanis jelentősen megnöveli az ízületeire nehezedő ütődési terhelést, ami elkerülhetetlenül betegségekhez vezet…
Mit gondolsz, talán mégsem kellene az embernek ilyen durván beavatkoznia a természet rendjébe? Talán hagyni kellene a lovak patáit olyannak, amilyenek?
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
