Egy másik elképzelés szerint a szupermasszív fekete lyukak sűrű gázfelhők közvetlen összehúzódásával jöhetnek létre. Valószínűleg a felhők összeomlása és fekete lyukak összeolvadásának együtteséből származnak. Az is lehetséges, hogy már a Nagy Bumm idején megszülettek ezek a szupermasszív fekete lyukak.
Ez teljesen új megvilágításba helyezné azt a kérdést, hogy vajon a galaxisok vagy a szupermasszív fekete lyukak keletkeztek előbb. Lehet, hogy nem a galaxisok szülték a szupermasszív fekete lyukakat, hanem épp fordítva: előbb a fekete lyukak jöttek létre, és körülöttük formálódtak a galaxisok.
„Az idő az, ami megakadályozza, hogy minden egyszerre történjen” – mondta John Wheeler amerikai fizikus. De az idő egy homályos fogalom. A legtöbb dolog, amiről azt hisszük, hogy tudjuk, hamis.

Például azt képzeljük, hogy az idő folyik. Azonban ahhoz, hogy valami folyjon, valami máshoz képest kell folynia, ahhoz hasonlóan, ahogy egy folyó a parthoz képest folyik. Vajon az idő valami máshoz képest folyik – egy második típusú időhöz képest? Ez az elképzelés értelmetlennek tűnik. Valószínűbb, hogy az idő múlása illúzió, amelyet az agyunk hoz létre azért, hogy rendezze az információkat, amelyek folyamatosan érkeznek hozzánk az érzékszerveinken keresztül.
Tisztán érzékeljük a közös múltat, jelent és jövőt is. Azonban a közös jelen fogalma sehol sem szerepel a valóságunk alapvető leírásában – a relativitáselméletben. Az, hogy pontosan hogyan telik valakinek az ideje, attól függ, hogy milyen gyorsan mozog hozzád képest, vagy milyen erős gravitációs erőt tapasztal. Ezek a hatások csak a fénysebességhez közeli relatív sebességeknél vagy szupererős gravitációnál észrevehetők, ezért a mindennapi életben nem szembetűnőek.
1950-ben Enrico Fermi, az első atomreaktor megalkotója, éppen a Los Alamos-i laboratórium ebédlőjében étkezett Új-Mexikóban, amikor hirtelen feltette a kérdést: „Hol van mindenki?”. Az asztalnál ülők pontosan tudták, mire céloz.
Évtizedekkel később Fermi kérdését egymástól függetlenül két amerikai fizikus, Michael Hart és Frank Tipler is vizsgálta. Hart úgy gondolta, hogy az idegen civilizációk valószínűleg elterjedtek az egész Tejútrendszerben. Tipler pedig azt feltételezte, hogy az önmagukat másoló gépek, miután elérnek egy bolygórendszert, a helyi erőforrásokat felhasználva két újabb másolatot hoznak létre magukból, és azok is tovább folytatják az utazást. Mindketten arra a következtetésre jutottak, hogy még lassú tempóban haladva is, a Tejútrendszer élettartamán belül minden csillagot meg kellene látogatniuk az idegeneknek.

Fermi következtetése logikus volt: ha léteznek idegenek, akkor itt kellene lenniük a Földön. De nem látjuk őket. Ebből született meg a híres „Fermi-paradoxon”. Számos magyarázat született már erre a rejtélyre. Néhányan azt gondolják, hogy mi vagyunk az első értelmes faj a galaxisban, és ezért vagyunk egyedül. Mások szerint a Föld egyfajta „bölcső-világ”, amelyet a fejlettebb civilizációk elkerülnek, nehogy negatívan befolyásolják a fejlődésünket.
Egy gyakorlatiasabb megközelítés szerint a paradoxon talán nem is létezik. A távoli múltban esetlegesen történt idegen látogatások nyomait az időjárás, az erózió és a geológiai folyamatok rég eltüntethették. Nemrégiben azonban Dr. Jonathan Carroll-Nellenback és kutatócsoportja a Rochesteri Egyetemről egy újabb magyarázattal állt elő. Ők azt feltételezik, hogy a mi Naprendszerünk egyszerűen lemaradt egy idegen terjeszkedési hullámról.
A kérdés továbbra is fennáll: miért nem látunk semmilyen bizonyítékot idegen civilizációkra a galaxisunkban, pedig már több mint fél évszázada kutatunk teleszkópokkal? Dr. Jason Wright és a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatócsoportja szerint azonban ebben nincs semmi rejtélyes. A galaxisnak csak egy elenyészően kis részét vizsgáltuk át eddig – ez olyan, mintha egy jakuzziban lévő vízmennyiséget hasonlítanánk a Föld óceánjaihoz.
Ahogy Douglas Adams találóan megjegyezte a „Galaxis útikalauz stopposoknak” című művében: „A világűr hatalmas. El sem tudod képzelni, mennyire, egészen elképesztően hatalmas.”
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: