Az esztavella akkor keletkezik, amikor a talajban egy tölcsér van egy karsztos területen. Ez hol nagy mennyiségű vizet nyel el, hol a hidrosztatikus nyomás hatására vízforrássá válik.
Az abháziai Hipszta folyó pontosan ezen az elven működik. A folyó akkor változtatja meg az irányát visszafelé, amikor kevés a víz, és a hegy alatti földalatti karsztos mederbe húzódik.
Néha a víz olyan gyorsan kezd eltűnni a tölcsérben, hogy a halak nem tudnak reagálni, és a kiszáradó köveken pusztulnak el.
A földrengések, hurrikánok és cunamik gyökeresen megváltoztathatják a tájat, magaslatokat, mélyedéseket hozva létre, vagy megemelve a folyók vízszintjét.
Hasonlót figyeltek meg 1812-ben. A Mississippi folyón igazi folyami cunami keletkezett. A folyómeder egy szakasza megemelkedett. És a folyó egy időre megváltoztatta az áramlás irányát egy földrengéssorozat miatt.
Ez egy igazi, nagyméretű természeti katasztrófa volt. Egy 8-asnál nagyobb erősségű földrengéssorozat tönkretette a tájat. Sok ház megsérült, emberek haltak meg.
Nos, és persze az ember is képes megváltoztatni az áramlást vízerőművek segítségével.
A projekt neve a „Szibériai folyók visszafordítása” volt. Valójában senki sem akarta a folyókat visszafelé fordítani. Ez csak egy figyelemfelkeltő szlogen volt, amelyet az újságírók azonnal felkaptak. Hiszen olyan szemléletesen illusztrálta azokban az években az egész világon uralkodó koncepciót, miszerint az ember meghódítja a természetet.
A projekt célja az volt, hogy a Szovjetunió száraz régióit ellássák az északi folyók vizével. Közép-Ázsiában a gyapotipar fejlődése miatt súlyos vízhiány alakult ki.
Ugyanakkor Szibériában a nagy folyók, mint az Ob, az Irtis és a Jenyiszej évente hatalmas mennyiségű vizet öntöttek az Északi-sarkvidéki óceánba, amit feleslegesnek tartottak.
A projekt magában foglalta gátak, víztározók és csatornák építését, valamint szivattyúállomások alkalmazását a víz átpumpálására a vízválasztókon keresztül. Az egyik merész ötlet az volt, hogy atomrobbantásokat használnak olyan mélyedések létrehozására, amelyek vízzel teltek volna meg.
A projektet végül csak korlátozott mértékben kezdték megvalósítani. De az 1980-as évek közepén úgy döntöttek, hogy elállnak tőle. A befektetések hatalmasak, a potenciális haszon pedig bizonytalan lett volna. Szibéria természete is károsodhatott volna, Közép-Ázsia pedig könnyen egy hatalmas mocsárrá válhatott volna.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
