Az ilyen folyók nem egy nagy víztestbe viszik a víz tömegét, ahová belefolynak, hanem éppen fordítva történik mindez. Nézzük meg, hogyan működik ez az egyedi jelenség. És emlékezzünk meg a szovjet „Folyók visszafordítása” projektről is – és arra, hogy miért volt rá szükség.
Van néhány folyó, amely néha megváltoztatja az áramlását. És elkezdenek az ellenkező irányba folyni.
Ilyen például a híres Volhov folyó.
A Volhov az Ilmeny-tóból folyik és a Ladoga-tóba torkollik. Azonban a Volhov forrásától (Ilmeny-tó) a torkolat (Ladoga-tó) felé a lejtés rendkívül kicsi.
Amikor a folyó alsó szakaszán heves esőzések vannak, vagy tavasszal jégtorlasz képződik, míg a felső szakaszon száraz az időjárás, az alsó szakaszon a vízszint megemelkedik. Ezért a folyó az ellenkező irányba kezd folyni, azaz az Ilmeny-tó felé.
Szerinted hogyan határozzák meg a folyó mozgásának irányát? A fő tényező a domborzat és a gravitáció. Ez teljesen egyértelmű. A víz lefelé törekszik, a gravitáció vonzza. Ezért gyakran a folyók magaslatokon, például a hegyekben alakulnak ki, ahol összegyűlik az esővíz. És aztán lefelé áramlik.
Akkor miért folynak a folyók gyakran a kisebb víztestből a nagyobb víztestbe?
Két oka van. Először is, a nagy víztestek gyakran a domborzat alacsony pontján találhatók. Mert ide folyik össze az összes víz. Ezért a nagy tavak, tengerek, óceánok átlagosan alacsonyabban helyezkednek el, mint a folyók átlagos forrásai.
A második ok az, hogy a kis víztestek gyakran nem tudják sokáig megtartani a vizet. A térfogatuk és a mélységük nem elegendő ahhoz, hogy összegyűjtsék az itt összegyűlő vizet. Ezért a folyók tovább folytatják az útjukat.
Azt gondolhatnád: miért is tudná egy folyó hirtelen „legyőzni” a gravitáció erejét és visszafelé folyni?
Térjünk vissza a Volhov folyó történetére, ahol a lejtés nem nagy, de a heves esőzések feltöltik a torkolat környékén. Itt bőségesen lesz víz, és ennek hatására az áramlás megváltoztatja az irányát. Ez a folyók visszafordulásának népszerű, de nem egyetlen oka.
A világ legvízgazdagabb folyója – az Amazonas – néha elkezd visszafelé folyni. Ez a látvány rendkívüli. Egy hatalmas óceáni árapály bepréseli a vizet, és az Amazonas egy időre megváltoztatja az áramlás irányát.
A legmeglepőbb példa pedig talán a karéliai Szujoja folyó. Évente 15 alkalommal változtat irányt, és visszafelé kezd folyni – a Szojarvi-tó felé.
Ez azért történik, mert a forrásvíz beáramlása a tóba egyenetlen. Amikor nincs eső, a források kiszáradnak. Amikor a Szojarvi-tó vízszintje csökken, a Szujoja megfordul. Vannak más okok is.
Néha az ilyen helyzetek nagyon veszélyesek lehetnek az emberre és a helyi növény- és állatvilágra egyaránt.
Például heves árvizek idején a Gangesz folyó ideiglenesen megváltoztatja az irányát a túlzsúfolt mellékfolyók miatt. A folyó agresszívan kezd el folyni, elárasztva a part menti tájat és hatalmas pusztítást hozva magával.
Képzeld el, hogy van egy olyan folyó, amely a hegyről a tengerbe folyik, és hirtelen megváltoztatja az irányát. Ilyenkor a folyó elkezd visszafelé folyni, a hegyek felé! Úgy hangzik, mint a sci-fi. De ez a jelenség rendszeresen előfordul, és esztavellának hívják.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
