Az első 11 órában 27 erős, 7-8-as erősségű rengés érte el a partot. A földrengés több napig tartott, rengeteg házat rombolt le (Jaltában az épületek 70%-a összedőlt) és hegyomlásokat idézett elő. De a legérdekesebb dolog a tengerben történt.
Már szeptember 12-én reggel szájról szájra terjedt egy ijesztő hír: a Krím különböző részein látták, hogy a Fekete-tenger lángol. A part mentén mindenütt szemtanúk hatalmas tűzoszlopokat és égő vízcsíkokat figyeltek meg a parttól távolabb.
Amikor sikerült összegyűjteni az információkat, kiszűrni a pánikkeltő feltételezéseket és rendszerezni, a tudósok elé egy érdekes kép tárult. A tűz, amelyet a Fekete-tengeren észleltek a földrengés idején, valóban hatalmas volt: 60-70 kilométerről is látták.
A földrengés után ezen az őszön még legalább kétszer láttak tüzet a Fekete-tengeren.
De miért jelent meg tűz a víz felett? A történet elején nem véletlenül esett szó a remegő és buborékozó tengerről: a földrengés során ugyanis gáz tört fel a felszínre, ami a levegőben meggyulladt.
Azt viszont nem lehet egyértelműen megmondani, hogy milyen gáz volt ez.
A tudomány ekkor már jól ismerte a metánkiáramlások utáni fellángolásokat. A Kaszpi-tengeren található például a Bakui-szigetvilág, ahol a sárvulkánok gyakran produkálnak hasonló, tűzoszlopokkal járó jelenségeket.
A tenger égésének látványos jelenségével kísért földrengés igazi pánikot keltett, és „forrongást” idézett elő az emberekben szerte a Krímben. Volt, aki még Kornej Csukovszkij 1926-ban, egy évvel a tűzeset előtt írt „Zűrzavar” című versét is felidézte: a mű sorai mintha előre megjósolták volna a káoszt, a természet tombolását és az emberek rémült kiáltásait, ahogy a parton állva figyelték a vízen terjedő lángokat.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
