4. Az ókori Trója
A trójai háborút évszázadokig egy szép legendának tartották. Homérosz mindent kitalált – a falovat is, és a szépséges Helenét is. Így gondolták egészen 1868-ig, amíg egy német amatőr régész, Heinrich Schliemann ásni nem kezdett a törökországi Hisarlık-dombon.
Schliemann Homérosz megszállottja volt, és az „Iliász” leírásai alapján kereste Tróját. A tudományos közösség kinevette. Ő azonban fogta magát és megtalálta! Kilenc kultúrréteget, egymás fölött. Trója létezett, elpusztult, majd többször is újjáépült. Schliemann bebizonyította: a mítoszok valós eseményeken is alapulhatnak.
5. Az antikytherai szerkezet
1901, a görög Antikythera szigete. Szivacshalászok egy ókori hajóroncsra bukkannak. Az amforák között egy furcsa, fogaskerekes bronzdarabot találnak. Azt hitték, egy asztrolábium. Be is tették a múzeum raktárába 50 évre.
Amikor végre részletesen megvizsgálták, elállt a lélegzetük. Ez egy analóg számítógép! 37 bronz fogaskerék számítja ki a Nap, a Hold és a bolygók helyzetét. A szerkezet évtizedekre előre megjósolja a napfogyatkozásokat. Körülbelül i. e. 100-ban készítették. Európában csak a 14. században tudtak hasonlóan összetett mechanizmust alkotni.
6. Piri reisz térképe
1929, a Topkapi palota Isztambulban. Leltározás közben találnak egy 1513-ból származó térképet, melyet egy Piri reisz nevű török admirális rajzolt. Elképesztő pontossággal ábrázolja Dél-Amerika, Afrika és… az Antarktisz partjait.
A probléma csak az, hogy az Antarktiszt csupán 1820-ban fedezték fel. Sőt, a térképen jégtakaró nélkül szerepel, látszanak a folyók és a hegyek. Az Antarktisz utoljára több millió évvel ezelőtt volt jégmentes. Piri reisz azt írta, hogy a térképet ősi források alapján állította össze. De mifélék alapján? A rejtély a mai napig megoldatlan.
7. A bagdadi elem
1936, ásatások Bagdad mellett. A régészek furcsa agyagkorsókra bukkannak: belül egy rézhenger, abban egy vasrúd. Az egészet bitumennel öntötték le. „Kultikus edényként” a polcra tették őket.
Mígnem egy német régész, Wilhelm König észrevette: hiszen ez egy galvánelem! Önts bele savat, és elektromos áramot kapsz. A „Mítoszrombolók” letesztelték – működik! 0,5 voltot ad le. De mire kellett az ókori mezopotámiaiaknak az elektromosság? Talán galvanizálásra – fémek arannyal való bevonására. Vagy talán csak egyszerűen alábecsüljük a tudásukat.
Ezek a leletek elgondolkodtatnak: mi mindent nem tudunk még az őseinkről? Hány „lehetetlen” technológiát találhattak fel, ami aztán feledésbe merült? Minden egyes lelet kihívás a modern tudomány számára, és emlékeztető, hogy a történelem tele van fehér foltokkal.
És amíg a régészek tovább ásnak, mi csak találgathatunk: mi lesz a következő felfedezés, ami miatt újra kell írni a tankönyveket?
Te mit gondolsz erről? Írd meg a véleményedet kommentben!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
