Derek Wilsonnak kihívásokkal teli gyerekkora volt. Keményen dolgozott azért, hogy jobbá tegye az életét, és remélte, hogy a kemény munkája gyümölcsét learatva jól fogja érezni magát. Amikor a dolgok nem úgy alakultak, ahogyan eltervezte, más módot talált arra, hogy nagy változást hozzon valaki más életébe.
Derek Wilson nem sokkal a második világháború kitörése után született. Édesapja meghalt a harcban, édesanyja pedig egyedül nevelte fel, aki házi kisegítőként dolgozott. Igaz megélhetési gondjai voltak, de gondoskodott arról, hogy Derek kitűnő legyen az iskolában. Derek keményen dolgozott, és orvos lett. 24 éves korában édesanyja szívrohamban meghalt.
26 évesen találkozott egy fiatal ápolónővel, Mariával. Egy évvel a megismerkedésük után összeházasodtak, és Maria életet adott fiuknak, Travisnek. Egy évvel Travis születése után Maria leukémiában meghalt, ami nagyon megviselte Dereket. Úgy döntött, hogy energiáját a munkára és Travisre összpontosítja, és nem volt hajlandó újra szerelembe esni.
Amikor Travis nyolcéves volt, az iskolája felhívta Dereket. Az iskolai órák alatt ellenőrizhetetlen tűz ütött ki, és 10 gyerek, köztük Travis, füstmérgezésben halt meg. Derek annyira összetört, hogy úgy érezte, nincs értelme élni. Még jobban belesüllyedt a munkájába, és nem törődött azzal, hogy társadalmi élete legyen.
Három évtizeddel később egy fiatal titkárnő, Susan kezdett el dolgozni Dereknek. Beleszeretett Susanba, és két év randevúzás után összeházasodtak. Derek szerette, hogy Susan ugyanolyan elkötelezett volt az ő munkája iránt, mint ő a sajátja iránt. Nem volt szükségük arra, hogy a munkán kívül találkozzanak a kapcsolatuk fejlesztéséhez, mert annyi időt töltöttek a kórházban.
Susan nem sokkal a házasságkötés után ikerlányoknak adott életet. Derek ekkorra már a szakterületének specialistája lett, és rengeteg pénzt keresett. Susan úgy döntött, hogy otthagyja a munkáját, és azt mondta Dereknek, hogy a pénze bőven elég az egész család ellátására. Derek ezt nem bánta, és továbbra is keményen dolgozott a családjáért.
Amint Susan felmondott, egyre kevesebb figyelmet fordított Derekre; a napjait vásárlással töltötte, és Derek nélkül utazott különböző helyekre. Ikerlányaik, Hannah és Hayley anyukájuk által elkényeztetve nőttek fel. Derek megpróbálta ugyanolyan fegyelemre nevelni őket, mint amilyet az anyja nevelt belé, de ez lehetetlen volt, mert Susan több időt töltött velük, és hagyta, hogy azt csináljanak, amit csak akarnak.
Amikor Derek 76 éves volt, halálos betegséget kapott. Susan mellette volt, amikor diagnosztizálták, de nem maradt sokáig. Hamarosan egy hosszabb tengerentúli nyaralást szervezett Derek háta mögött, és magával vitte az ikreket is. Egy hónappal később Derek betegsége olyan gyorsan előrehaladt, hogy ideje nagy részét otthon töltötte. Felhívta a feleségét, hogy legyen vele.
“Susan, szükségem van rád és a gyerekekre, hogy velem legyetek. Ha egyedül vagyok, még rosszabbul érzem magam, mint amennyire amúgy is” – mondta.
“Vissza akarunk jönni, de nincs első osztályú jegy, amivel visszarepülhetnénk” – mondta Susan.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon: