Egy fiú, aki a keményen dolgozó, egyedülálló édesanyjával él együtt, talál egy pénzzel teli pénztárcát. Visszajuttatja a benne talált címre, és ez megváltoztatja az életét.
Jimmy Weston régen arról álmodott, hogy az iskolából hazafelé menet egy 100 dolláros bankjegyet talál a járdán. Fogta azt a bankjegyet, hazarohant, és odaadta az édesanyjának, csak hogy lássa, ahogy az aggodalommal terhelt arca kisimul.
Persze Jimmy még csak 10 éves volt, és nem tudta, hogy 100 dollár közel sem elég ahhoz, hogy megkönnyítse egy egyedülálló, két állással zsonglőrködő anya életét, de a szíve a helyén volt.
Jimmy épp a Gillespy utcán ment át, és azon gondolkodott, hogy később átmehetne Hal házába videojátékozni, amikor észrevette, hogy valami a járda melletti ereszcsatornába esett.
Lehajolt, és felkapott egy régi, barna, összehajtható bőrtárcát, olyat, amilyet az öregek szoktak magukkal hordani. Körülnézett, de nem látott senkit, akihez a tárca tartozhatott volna, ezért felkapta.
“Szent ég!” – kiáltott fel Jimmy, és majd’ kiesett a szeme a meglepetéstől. Rengeteg pénz volt a tárcában, rengeteg százdolláros bankjegy! Sietve a hátizsákjába dugta a tárcát, és azonnal elrohant Hal házához.
“Nézd!” – suttogta Jimmy, és elővette a pénzköteget. A két fiú megszámolta, és az összeg 1700 dollár lett.
“Ez nagyon sok!” – mondta Hal, akinek a szülei elég jól megvoltak – “Ez tényleg segíthetne anyukádon!”.
De addigra Jimmy már a többi rekeszre nézett, és talált egy igazolványt és egy aranyos skót terrier fényképét. Az igazolványon ezt olvasta: Heather Finnegan, Forman Road, 33…
“Ó” – mondta Jimmy. “Az ott van a sarkon túl! Ez az egyik öreg hölgyé, aki a Gillespy utcai kávézóban szokott teázni! Valószínűleg ő az a nagyon szegény nyugdíjas. Neki nagyobb szüksége van a pénzre, mint nekem.”
“Figyelj, Jimmy – mondta Hal. “Ha nem tudnád a néni nevét, nem tudnád visszaadni neki. Nem tudnál úgy tenni, mintha…”
“NEM!” – kiáltott fel Jimmy. “Nem tudok! Anyu azt mondta, hogy az egész világnak hazudhatsz, de magadnak nem hazudhatsz, és Istennek sem hazudhatsz. Ezt most visszaviszem.”
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon: