A bombák talán a leghatékonyabb és legfélelmetesebb tömegpusztító fegyverek. De nem mindenki érti a különbséget a nukleáris bomba és a termonukleáris bomba, az atom- és a hidrogénbomba között. Nézzük meg közelebbről, de először is, mi is az a bomba?
A bombák univerzális és rendkívül pusztító fegyverek. Használhatók légi, földi, tengeri és földalatti célpontok ellen. Maga a szó 1688 óta ismert Oroszországban. A bomba, mint olyan, egy lövedék, amely robbanóanyaggal van „töltve”, amely szinte azonnal kémiai reakcióba lép.
Egy ilyen gyors reakció miatt nagyon sok energia szabadul fel azonnal, és robbanás következik be. Mielőtt a bomba „aktiválódik”, azaz a célpontra dobják, a pusztító energiája szó szerint „alvó üzemmódban” van. A hagyományos bomba ereje a molekulák atomjai közötti kötések formájában tárolódik. Ezek a kötések nem olyan erősek, mint az atombombában, ezért a robbanás kevésbé erős.
A közhiedelemmel ellentétben az atom- és a nukleáris bomba ugyanaz. A két fogalom a legtöbb esetben felcserélhető. Az ilyen bomba felrobbantásához különböző nehéz elemek atommagjainak hasadási reakcióját alkalmazzák. A maghasadás elindításához 70% -ban vagy annál nagyobb mértékben dúsított urán-235-öt, ritkábban plutónium-239-et használnak.

Ennek az anyagnak a magjai hasadásakor neutronok szabadulnak fel, amelyek az összes további magot hasítják. Energia szabadul fel. Ahhoz azonban, hogy „elindítsuk” a reakciót, nem elég a dúsított urán jelenléte: szuperkritikus állapotba kell hozni.
Ehhez robbantórendszert alkalmaznak. A plutóniumbombák ugyanúgy működnek, mint az uránbombák, csak sokkal kevesebb plutóniumra van szükség. Valójában a nukleáris bomba erejét csak a hatóanyag kritikus tömege korlátozza. Ha nincs elég hasadóanyag, a reakció elhal, és a robbanás elmarad.

Az atombombában az energia a neutronok, a mag részecskéi és a protonok közötti kötések formájában tárolódik. A protonok és a neutronok közötti különösen erős kötés miatt a robbanás során felszabaduló energia majdnem milliószor nagyobb lehet, mint egy egyszerű bombáé.

Amikor egy atombomba felrobban, számos instabil elem keletkezik. Ez a tényező a terület erős radioaktív szennyeződéséhez vezet. Egy hagyományos bomba felrobbanásakor ez nem történik meg.
A cikk még nem ért véget! Kattints a folytatásért!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: