Én legalábbis többször hallottam ehhez hasonló történeteket városi emberektől a közép-ázsiai utazásom során; valamiért máshol az emberek erről nem beszéltek.
És elkezdett érdekelni, hogy ez tényleg így van-e. Első pillantásra az ötlet eleve kudarcra ítéltnek tűnik: hát, miért ne tudna egy kígyó átmászni egy kötélen, ha az erdőben a földön heverő faágakon is nyugodtan átmászik? De erre van néhány különböző valóságtartalmú magyarázat. Melyiknek hiszel és hogy hiszel-e egyáltalán – az rajtad áll…
Van egy elmélet, miszerint a kötél egy másik kígyóra hasonlít. Ezért a hüllő azt gondolja, hogy egy fajtársa van előtte, akin keresztülmászni valahogy mégsem enne illendő. Hiszen az emberek sem lépnek rá más emberekre, ha azok éppen alszanak vagy csak a földön fekszenek…
De nem sokan hisznek ebben a magyarázatban, mert aligha olyan buták a kígyók, hogy ne tudnák megkülönböztetni a kötelet a hozzájuk hasonlótól, még ha van is némi külső hasonlóság.
Ráadásul ebben az esetben az a feltételezés is megbukik, hogy a kígyók elleni védelemhez elég egy gyapjúfonalat magad köré tenni, mert akkor még a külső hasonlóság is eltűnik. Talán akkor ezek a történetek a gyapjúkötéllel való kígyóvédelemről csak mesék?
Nem egészen így van, mert ha egy jó nagyítóval vagy akár mikroszkóppal megnézed a gyapjúfonalat, láthatod, hogy a szerkezete egy harckocsiakadályra emlékeztet: a tüskék minden irányba állnak. Nekünk, a mi emberi magasságunkból ez persze nem látható, de a kis rovarok számára ez az akadály jelentősnek tűnik.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
