Széleskörben úgy tartják, hogy a fekete lyuk a legveszélyesebb entitás a Világegyetemben.
Ezért a filmekben minden vicc és a tudományos témájú beszélgetések is erre az objektumra összpontosulnak, de kevesen tudják, hogy van egy másik érdekes dolog is.
Létezése során minden csillag lassan elégeti a benne lévő üzemanyagot. Egy bizonyos ponton eléri a szerkezetromlás kritikus pontját. Itt többféle fejlődési út lehetséges (már ha ez a szó itt helyénvaló), de az egyik ezek közül a protonok teljes elfajulása és a csillag önnön gravitációja hatására történő befelé „roppanása”.
Ekkor egy új mag jön létre, amely már neutronokból áll, és ezeket hihetetlenül erős gravitáció tartja össze. Egy ilyen objektum sűrűsége óriási; egy teáskanálnyi neutroncsillag anyaga több millió tonnát nyomna. Ezt az új, a leírt tulajdonságokkal bíró magot nevezzük neutroncsillagnak.
A neutroncsillagok belsejében elektromos áramok folynak, ami elektromos mágnesekké teszi őket. Ennek eredményeként az ilyen csillagnak erős mágneses mezeje van, amely a világűrben több százezer kilométerre is kiterjed.
Ha a létrejött neutroncsillag elég nagy, és emellett másodpercenként többször megfordul a saját tengelye körül, akkor egy másik érdekes folyamat zajlik le. A neutroncsillag már meglévő mágneses tulajdonságai sokszorosára erősödnek. Ezt nem nehéz megmagyarázni, hiszen minél gyorsabban mozog egy elektromos töltés, annál nagyobb mezőt hoz létre maga körül.
Ennek eredményeként egy átlagos neutroncsillag mágneses indukciója nagyjából 1 billió (10¹²) gauss. Míg egy „felpörgetett” csillag esetében ez az érték gyakran eléri az 1 billiárd (10¹⁵) gausst.
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
