William Turner angol festőművész XIX. század első évtizedeiben alkotott képei világszerte nagy népszerűségnek örvendenek.
Rajongók milliói csodálják tehetségét. Különös figyelmet keltenek lenyűgöző naplementéi, melyeken erőteljes sárga árnyalatok uralkodnak. Azonban kevesen gondolkodnak el rajta, hogy Turner és néhány más, ebből a korból származó festő képei miért is néznek ki pontosan így.
Ennek oka pedig a Tambora vulkán 1815 áprilisában történt kitörése. Pontosan ez vezetett ahhoz, hogy a naplementék különös, sárgás árnyalatot öltöttek. Azonban nem ez volt a kitörés legfőbb következménye. Ez az esemény okozta, hogy 1816-ot a történelemben „nyár nélküli évként” jegyzik. Éppen ez váltott ki gazdasági válságot számos európai országban.
Amikor az indonéziai Tambora vulkán elkezdett kitörni, sokan nem álltak készen erre. Ez még a helyi lakosokra is igaz volt, akik egyébként hozzászoktak a térség vulkáni aktivitásához. Így aztán emberek tízezrei szenvedtek kárt vagy vesztették életüket közvetlenül magától a kitöréstől.
A tudósok hozzávetőlegesen 800 megatonnára becsülték az erejét. Hogy érthetőbb legyen: az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörését 4-es, míg az 1815-ös kitörést 7-es erősségűnek becsülték (a kitörési index skáláján).
Összehasonlításképpen felhozhatod az emberiség történetének legerősebb termonukleáris töltetének, a „Cár-bombának” a példáját. Annak robbanása „mindössze” 58 megatonnát ért el, de a hatása olyan volt, hogy erre a kísérletre mind a mai napig emlékeznek.
A Tambora vulkán kitörésének erejét pedig, amelyet még 2600 kilométerre a helyszínétől is hallani lehetett, sok embernek nehéz egyáltalán elképzelnie is. Egyes tudósok ezt tartják az egész emberiség történetének legerősebbjének.
Következmények Európában és Észak-Amerikában
A vulkánkitörés során hatalmas mennyiségű hamu került a légkörbe, ami aztán fokozatosan szétterjedt az egész földgolyón. Az északi félteke lakói 1815-ben kezdetben nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a kitörésnek, mivel annak hatásai csak lassan kezdtek érvényesülni. Ráadásul a legtöbb amerikai és európai azt sem tudta, hol található ez a vulkán. De a következő, 1816-os esztendőre már sokáig emlékeztek.
Fontos felidézned, milyenek is voltak az északi félteke országai abban az időben. Európa éppen a napóleoni háborúkból lábadozott, amelyek jelentős károkat okoztak neki. Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, ahol Nagy-Britannia ellen folytak hadműveletek, szintén nem volt túl rózsás a gazdasági helyzet. Az északi félteke számos lakója valószínűleg arra számított, hogy a belátható jövőben nyugodtan élhetnek majd. Azonban másként alakult.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a „Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
