Ma egy gyakori kérdésre válaszolok: lehet-e, és ha igen, mennyi ideig, illetve miért nem szabad automata sebességváltós (legyen az klasszikus hidrodinamikus automata vagy CVT) autót vontatni?
Sok autótulajdonos hallotta már vagy olvasta a használati útmutatóban azt az „ijesztő” szabályt, hogy az automata váltós autót tilos, vagy csak nagyon rövid távolságra szabad vontatni.
Ma ezt a kérdést járom körül részletesebben, de nem csak üres locsogás formájában, ahogyan azt néhány „szakértő” teszi, hanem tisztán a szerkezetek műszaki felépítését vizsgálva.
Mit ír általában az autó használati útmutatója?
Általában azt, hogy az autót lehet vontatni, de csak egy bizonyos sebességhatár alatt és egy meghatározott távolságon belül.
Ezeknek a korlátozásoknak a műszaki magyarázata a következő:
Amikor a motor jár és az automata sebességváltó működik, a váltó olajszivattyúja is üzemel. Ez biztosítja az olaj keringését, a megfelelő nyomást és az olaj eljutását minden olyan alkatrészhez, amely kenést igényel. A szivattyú akkor indul be, amikor a motor főtengelye forogni kezd.
Fontos megjegyezni, hogy az automata sebességváltóban az olajnyomásra vonatkozó követelmények sokkal szigorúbbak, mint például a motorban.
Míg a motorban az olajnyomás általában a motor fordulatszámától függ, addig az automata váltóban a nyomást egy külön nyomásszabályozó vezérli. A modern automata váltókban pedig az olajnyomást külön-külön szabályozzák a különböző körök számára.
Mi történik, ha az autót leállított motorral vontatják?
Az automata sebességváltó egyes alkatrészei forogni fognak, mivel a mozgást a kerekek hajtótengelyei átadják.
Az olajszivattyú viszont nem fog működni, mivel azt jellemzően a motor forgása hajtja meg a hidrodinamikus nyomatékváltón keresztül.
Így az a helyzet áll elő, hogy a váltó „üresben” forog, de állandó olajellátás nélkül.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
