A LED-lámpák története 1962-ben kezdődött az első piros LED megalkotásával, amit jelzőfényként (indikátorként) használtak.
Sokáig a technológia nem tette lehetővé, hogy fehér fényt kapjunk, mígnem az 1990-es években fel nem találták a kék LED-et, amiért a tudósok Nobel-díjat kaptak. A kék kristály és a sárga fénypor (luminofor) kombinációja adta meg először a lehetőséget, hogy világítási célra fehér LED-eket gyártsanak.
Az energiahatékony lámpák tömeges gyártása háztartási felhasználásra csak a 2000-es években indult el, ami valódi forradalmat jelentett. Ma már a LED-ek gyakorlatilag teljesen kiszorították az izzólámpákat, és tovább fejlődnek az okosvilágítás irányába.

A LED-lámpákat joggal tartják technológiailag fejlett és gazdaságos megoldásnak. Az energiahatékonyságuk és a hosszú élettartamuk miatt magasztalják őket. Ám ezen előnyök mögött egy egész sor hátrány bújik meg, amelyekről a gyártók inkább szeretnek hallgatni. Ha megérted ezeket a hátrányokat, az segít megalapozott döntést hozni, és elkerülni azokat a hibákat, amelyek drágán érinthetik a költségvetésedet és a közérzetedet is.
A kék fény veszélyei és a bioritmus felborulása
A LED-lámpák leggyakrabban emlegetett hátránya a kékfény-kibocsátással kapcsolatos. A teljes látható fény 380 és 780 nanométer (nm) közötti hullámhosszú hullámokból áll, az úgynevezett „káros kék fény” pedig a kb. 380–450 nm-es tartományban található. Számos LED sugárzási csúcsintenzitása pont ezekre a hullámhosszakra esik.

A fő veszély nem magában a sugárzásban rejlik, hanem annak erősségében és a téged érő hatás időtartamában. Az izzólámpákkal ellentétben, amelyek spektruma a meleg, vörös tartomány felé tolódik el, sok LED – különösen a hideg fehér fényűek – kifejezett kék összetevővel bír. Ez különösen kritikussá válik az esti és éjszakai órákban. A kék fény gátolja a melatonin termelődését; ez az a hormon, ami az alvás és ébrenlét ciklusaiért felel.
Az agy, amikor napnyugta után kék fényt kap, ezt a nappal kezdetének jeleként értelmezi. Ez elalvási nehézségekhez, a természetes ritmusod felborulásához, és végeredményben krónikus kimerültséghez vezet. Összehasonlításképpen: egy papírkönyv olvasása meleg fényű izzólámpa alatt sokkal kevésbé befolyásolja a melatonin-termelést, mint az esti közösségi média pörgetése az okostelefonodon. Ennek a képernyője közel van a szemedhez, és szintén LED-technológiára épül. Pontosan ezt az előnyt használják ki az e-könyv-olvasók gyártói, amelyek szó szerint „emulálják” (utánozzák) a papírt.

Fontos megjegyezni, hogy a kék fényt nem szabad teljesen kizárni – szükség van rá a normál szürkületi látás biztosításához és a cirkadián ritmus szabályozásához. A lényeg a színhőmérséklet tudatos megválasztása. A lakószobákba és pihenőhelyiségekbe jobb meleg fehér fényű lámpákat (~2700-3000 K) választanod, a hideg fehér fényt (5000 K és efölött) pedig hagyd meg a munkaterületeknek vagy a kültéri világításnak.
A magas kezdeti költség és a hosszú élettartam mítosza
Az első és legnyilvánvalóbb hátrány, amivel fogyasztóként találkozol, az az ár. Egy LED-lámpa akár tízszer többe is kerülhet, mint egy izzólámpa. A gyártók ezt a hosszú, akár 25 000 órát is meghaladó élettartammal és a jövőbeni árammegtakarítással magyarázzák.
A számítások azt mutatják, hogy az árammegtakarítást és a ritkább cseréket figyelembe véve a lámpa fél éven belül megtérülhet. De itt rejtőzik a buktató: az „élethosszig tartó” működésről szóló kijelentés gyakori tévhit.

Ez különösen igaz az ismeretlen márkák olcsó modelljeire. Az ilyen lámpákat gyakran silány alkatrészekből rakják össze, különösen a meghajtó (driver) egységeket, amelyek a hálózati feszültségingadozások miatt gyorsan tönkremennek. Végül az olcsó LED-lámpa akár a megadott idő előtt kiéghet, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, téged pedig csalódottan hagy. A neten sok videó kering, ahol lelkes amatőrök javítgatnak és „tuningolnak” LED-lámpákat.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:























