A Föld kora nagyjából 4,54 milliárd év. A modern anatómiájú ember (latinul Homo sapiens sapiens) körülbelül 300 000 éve jelent meg, az ipari civilizáció pedig kevesebb mint 300 éves múltra tekint vissza.
Fajunk történelme csupán egy jelentéktelen pillanat a bolygó krónikájában. Ez a tény pedig felvet egy jogos kérdést: létezhetett-e a Földön értelmes civilizáció jóval az ember megjelenése előtt? És ha igen, vajon megtalálhatjuk-e a nyomait?
A szilur-hipotézis
2018-ban Adam Frank, a Rochesteri Egyetem asztrofizikusa és Gavin Schmidt, a NASA klimatológusa publikált egy tudományos tanulmányt „Szilur-hipotézis” címmel. A tudósok komolyan elgondolkodtak a kérdésen: hogyan fedezhetnénk fel egy olyan ipari civilizáció nyomait, amely tíz- vagy százmillió évekkel ezelőtt létezett?
A tanulmány címe a népszerű sci-fi sorozatra, a „Ki vagy, doki?”-ra (Doctor Who) utal, amelyben szerepel egy ősi hüllőfaj, a szilurok. A játékos cím mögött azonban komoly tudományos probléma húzódik: bolygónk geológiai emlékezete nem tökéletes, és minél mélyebbre szeretnénk ásni a múltban, annál kevesebb pontos információhoz juthatunk.
A modern civilizáció rengeteg „artefaktumot” hagy maga után: műanyagot, betont, üveget, fémszerkezeteket. De vajon meddig maradnak ezek fenn? A kutatások szerint az anyagok többsége évezredek vagy tízezer évek alatt megsemmisül. A műanyag lebomlik (még ha nagyon lassan is), a fém elrozsdásodik, a beton pedig elporlad.
Ha az emberiség kihalna, egymillió év múlva a metropoliszainkból és csúcstechnológiai vívmányainkból nem maradna más, mint egy vékony rétegnyi szokatlan üledék a geológiai rétegekben. Több tízmillió év elteltével pedig még ezek a nyomok is annyira elhalványulnának, hogy a jövő hipotetikus régészei valószínűleg egyszerűen figyelmen kívül hagynák őket.
A fosszilis maradványok rendkívül ritkán maradnak fenn – ehhez különleges betemetődési körülményekre van szükség. Annak az esélye, hogy egy több százmillió évvel ezelőtt élt értelmes lény megkövesedett maradványaira bukkanjunk, elenyészően csekély (bár nem nulla).
Geokémiai markerek
Van bármi más, ami egy múltbéli fejlett civilizáció létezésére utalhat? A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy közvetett bizonyítékokat keressünk a geológiai rétegekben:
- Az ipari tevékenység megváltoztatja a szén, az oxigén és más elemek izotóparányát. A fosszilis tüzelőanyagok tömeges elégetése jellegzetes „lenyomatot” hagy a kőzetekben.
- A nukleáris technológiák fejlődése és aktív használata mesterséges izotópok nyomait hagyná hátra, bár sokuknak geológiai szempontból rövid a felezési ideje.
- A mikroműanyagok és vegyi vegyületek vékony jelzőréteget hagyhatnak az üledékes kőzetekben.
- Egy fejlett civilizáció intenzív tevékenysége ökológiai válságot válthatott ki, és tömeges kihaláshoz vezethetett, ami tükröződne a paleontológiai leletekben.
Jelenlegi kutatások
A tudósoknak nincsenek meggyőző bizonyítékaik arra vonatkozóan, hogy a Földön ősi, magasan fejlett civilizációk léteztek volna. A geológiai és paleontológiai vizsgálatok nem tártak fel olyan anomáliákat, amelyeket egyértelműen a távoli múltbéli értelmes tevékenység nyomaiként lehetne értelmezni.
A szilur-hipotézis szerzői azonban hangsúlyozzák: a bizonyíték hiánya nem egyenlő a hiány bizonyításával. Ha létezett is egy ősi civilizáció, mondjuk 500 millió évvel ezelőtt, előfordulhat, hogy mára semmilyen geológiai adat nem maradt fenn róla.
A szilur-hipotézis nem arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa olyan ősi földi civilizációk létezését, amelyek már a dinoszauruszok előtt elsajátították volna az irányított magfúziót vagy a csillagközi utazást. Ez csupán egy gondolatkísérlet, amely segít megérteni, milyen nyomokat hagy majd hátra a saját civilizációnk.
Ennek a kutatásnak közvetlen köze van az asztrobiológiához is: ha a saját bolygónkon képtelenek vagyunk kimutatni egy feltételezett ősi civilizáció nyomait, akkor hogyan keresnénk azokat az exobolygókon? Sehogy. Lehet, hogy már tucatnyi olyan világot találtunk, ahol valaha virágzott az értelmes élet, de a hatalmas távolságok és az univerzális módszerek hiánya miatt erről nem szerezhetünk tudomást.
A szilur-hipotézis ráébreszt minket arra, hogy évmilliók múltán a magát a világ közepének képzelő fajunkból talán nem marad más, mint egy leheletvékony, elváltozott kőzetréteg, és esetleg néhány furcsa izotópanomália. Így a kérdés talán nem is az, hogy voltak-e előttünk mások. A kérdés inkább az: mi marad majd utánunk?
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
