Különösen fontos volt a megfelelő időben megjelenni és időben távozni. Nem lehetett túl sokáig maradni, vagy a házigazdákat korai távozással megsérteni. Hogy megszabaduljanak a kötelező vendéglátástól, a háziak gyakran különféle trükkökhöz folyamodtak, például betegnek tettették magukat.
Mivel az ünnepnapokon a főnököknél egész sor alakulhatott ki, elkezdtek névjegykártyákat használni. Ezeket tálcákon hagyták az előszobában, a kártya sarkát pedig szándékosan behajtották, hogy a címzett megértse, hogy azt személyesen a látogató hagyta ott.
De ezek inkább szélsőséges esetek voltak. Leggyakrabban a házigazdák legalább néhány percre fogadták a vendégeket, hogy jókívánságokat váltsanak. Ha erre nem volt lehetőség, akkor a látogatók egy speciális naplóba írtak gratuláló üzenetet, vagy névjegykártyákat hagytak. Az utóbbiak az idősebb főnököknél gyakran alkalmat adtak a neveletlen fiatalság szidalmazására.
További nehézséget jelentett a látogatáskor a ruházat kiválasztása. Nem lehetett akármiben megjelenni, ez afféle kirívó viselkedésnek vagy lekicsinylésnek tűnt volna. Így ebéd előtt a férfiak szalonkabátban jelenhettek meg, utána vagy este pedig díszegyenruhában vagy frakkban.
A nők nem jelenhettek meg ebédre fekete ruhában. Előfordultak bakik, amikor valaki nem tervezett bemenni a házba, és remélte, hogy megússza egy névjegykártyával, de véletlenül összefutott a házigazdákkal.
Az egyik ilyen esetet Ferdinand de Saussure írta le:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
