Na de hogyan zúdult be? Valószínűleg a folyamat elég sokáig tartott. De nem elég sokáig ahhoz, hogy az édesvízi állatok és növények evolválódjanak és alkalmazkodjanak az egyre növekvő sótartalomhoz.
Röviden, mind elpusztultak. És a bomlásuk okozta a víz hidrogén-szulfiddal való telítődését.
Van egy másik hipotézis is, amit hidrotermálisnak neveznek. Ez azt állítja, hogy a hidrogén-szulfid (meg a metán is) vulkáni tevékenység eredményeként, a tengerfenéken lévő repedésekből jut a Fekete-tengerbe.
De az is lehet, hogy a hidrogén-szulfidot különleges anaerob, szulfátredukáló baktériumok termelik. Ezek a szulfátokat szulfidokká alakítják, amelyek a vízben oldott szénsav hatására hidrogén-szulfiddá bomlanak.
Nem vagyok vegyész. Ezeket a bonyolult kémiai átalakulásokat, amiket a baktériumok a Fekete-tengerben művelnek, én is csak egy könyvből lestem ki.
Akárhogy is, a Fekete-tenger mélyén egyre több a hidrogén-szulfid, és ez egyre feljebb tör. Képzeld el úgy, mint egy mérgező réteget a víz alatt.
Régen, a múlt század elején ez a mérgező réteg csak 200 méterrel a felszín alatt kezdődött. Tehát 200 méter mélyen még tiszta volt a víz, alatta viszont már mérgező. Mostanra viszont ez a határ feljebb tolódott, már 75-100 méter mélyen kezdődik a mérgező, hidrogén-szulfidos rész.
Ha minden így megy tovább, akkor nincs kizárva, hogy száz év múlva a Fekete-tenger egy teljesen élettelen, büdös, hidrogén-szulfidos-metános víztározóvá válhat.
Nem valami fényes kilátások. A tudósoknak tehát sürgősen meg kellene fejteniük, hogy mi okozza ezt a jelenséget a Fekete-tengerben!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
