Patkánykirály Észtországból
2005-ben az észtországi Saru faluban Rein Kivijaerähk gazda a pajtájában 13, a farkuknál összekötött patkányt talált. Ráadásul 9 közülük még élt. Ezt a leletet részletesen leírta Andrej Miljutin zoológus.
A tudósok nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy a patkányok hogyan gabalyodnak össze a farkuknál fogva szörnyű gombolyagokká. Azonban van erre néhány hipotézis.
Szerintem a legvalószínűbb verzió az, hogy a patkányok farka mindenféle szenny miatt ragad össze: vér, vizelet, ürülék, sár, bőrmirigyek váladéka… Különösen akkor, ha az állatok szűk helyen és hidegben élnek.
Például a stuttgarti múzeum patkánykirály-mintáinak elemzése ragacsos szerves anyagok nyomait mutatta ki a farkakon. A patkányok farka összeragad, megszárad – és máris kész a patkánykirály.
Ennek a hipotézisnek az ellenőrzésére a tudósok kísérletet végeztek szürke patkányokon laboratóriumi körülmények között. Mesterségesen összeragasztották a farkukat, és egy idő után a kutatók meglepetésére egy olyan csomó keletkezett, amely megismételte a vadonban talált patkánykirályok csomóinak formáját.
Még amikor a ragasztót el is távolították, a patkányok akkor sem voltak képesek kibogozni ezt a csomót. Érdekes, hogy a természetben is a legtöbb patkánykirályt télen találják meg, amikor a nedves farokvégek egyszerűen összefagyhatnak.
Van egy másik vélemény is, miszerint a fiatal patkányok a fészekben való játék vagy alvás közben összegabalyodhatnak a farkuknál. Aztán, amikor a farkuk kezd megkeményedni, az állatok már nem tudnak kiszabadulni.
A legfantasztikusabb és szerintem a legképtelenebb hipotézis azt állítja, hogy a patkányok szándékosan gabalyodnak össze a farkuknál. Állítólag azért, hogy egyfajta „élő fészket” hozzanak létre a kölykeik számára. A patkányok persze okos teremtmények, de semmilyen bizonyíték sincs az ilyen viselkedésükre.
Egyébként vannak szkeptikusok is, akik úgy gondolják, hogy az összes patkánykirály emberi kéz műve. Valaki szándékosan kötözte össze a patkányokat, hogy aztán „természeti csodaként” mutassa be őket. De akkor mi a helyzet a múzeumi kiállítási tárgyakkal, amelyek már több száz évesek? És egyáltalán miért foglalkozna bárki ilyen ostobasággal?
Te mit gondolsz erről a jelenségről? Oszd meg a véleményedet a hozzászólásban!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
